Ha Stockholm vagy Göteborg felől Stavangerbe (talán még Oslóba is) igyekszel, akkor tanácsos Mossból komppal átkelni Hortenbe. A komp Mossból hétköznap minden kerek- és félórában indul, visszafelé pedig negyedkor és háromnegyedkor. Szombaton és vasárnap háromnegyedóránként közlekedik. A harminc perces hajóút tetemes rövidítést jelent.
A fizetős norvég országutak - az E6, E18 és E39 - standardja rövid szakaszokat kivéve megfelel a svéd harmadosztályú utakénak.
A megengedett legnagyobb sebesség 80, elvétve 90 km/h, az E6-nak egy 11 km-es szakaszán pedig kerek 100km/h!
Az országút jóformán minden települést átszel. A 40-60-as szakaszok után hetvenessel roboghatsz. A városkák között szabad az út, és szédítő érzés keltő 80-assal tépheted.
Az átlag utazósebesség ezért 45-50 km/h. A sebességkorlátozások alól nem lehet kibújni. Egyrészt azért nem, mert lépten nyomon radar figyeli a közlekedést.
Fent: Radarra figyelmeztető tábla. Lent: Ugyanaz írástudóknak
A "Drive in" fényképautomata hazaküldi a fényképet, a portó több mint száz eurónyi korona.
A dupla sárga vonal miatt úgysem előzhetsz, ezért legjobb, ha konvojban haladsz. Néha kétsávos lesz az út. Akkor gyorsan kell reagálnod, mert ritkán hosszabb egy kilométernél. Valószínű, hogy pár éven belül javul a helyzet, ugyanis lépten nyomon elterelnek az útépítések miatt. Svédországgal ellentétben Norvégiában nem egyértelmű az elterelés. Mi háromszor tértünk le rossz irányba. Ilyenkor az első körforgalomnál megfordul az ember. (Mit ír a norvég körforgalom előtt? Max 8 kör!)
A fizetős kaput három kilométerrel a kapuk előtt jelzik a kék „Toll station” táblák (fent). Az autópályadíjat egyes helyeken lehet kézpénzzel is fizetni, másoknál csak kártyával, vagy érmével. A bérleteseket külön sávra terelik.
Szereld fel magad elegendő apróval, mert csak minden ötödik állomásnál van kisegítő személyzet (A „manuell” kapunál).
A sarc 10 és 25 között váltakozik. A svéd határtól Stavangerig összesen 150 koronát dobáltunk a kosárrá alakított perselyekbe.
Ajánlatos otthon gyakorolni, ha nem akarod négykézláb keresgélni az utolsó húszasodat a mögötted várakozó kocsik alatt. Ha jól céloztál, akkor kigyúl a zöld lámpa, és szabad az út – a legközelebbi haramiáig.
Az automaták Stavanger előtt 13-13 koronát kértek. Húszasból nem ad vissza, de ad számlát róla. Ha nem sietős az utad, akkor befordulsz az első (és nem a második!) benzinkúthoz, és ott a visszaadják a hét-hét koronát.
Végezetül csokorba gyűjtöttem az útszélen álló táblákból egy válogatást:
Veszélyes útszakasz
Használj biztonsági övet!
Álmos vagy? Állj meg és aludj!
Vigyázz, jávorszarvas! (Napközben nem, de hajnalban előfordul).
Epret áruló stand! (És klotyó!)
Az a benyomásom, hogy életmód szempontjából a norvégok ott tartanak, ahol a svédek húsz évvel ezelőtt. Egymás után építik a szebbnél szebb házakat, óriási konyhákkal, amelyekben félkész ételeket melegítenek. Érvényes az a mondás, mely szerint nincs gazdag ember, csak szegény, akinek pénze lett.
Utolsó kommentek