Mottó: „A kannibálok foglyul ejtettek egy amerikait, egy németet és egy oroszt. Megették őket, mert nagyon éhesek voltak, és nem volt kedvük viccelni.”
„Szakácskönyv kannibáloknak – ez a címe annak a svéd könyvecskének, melyet felvittem a padlásra, és azóta sem találom. Szerencsére az érdekesebb részeket lejegyeztem, és egy-egy apró ötlettel, kiegészítettem” – írtam egy régebbi (2008 februári) posztban. A könyvet tegnap megtaláltam. Íme a borítója:
A névtelen (!) szerző foglalkozás és származás alapján osztályozza a tápszemélyeket és a belőlük készíthető fogásokat:
Az ügyvédek bőre - főleg az arcukon – rendkívül vastag, ezért sütés-főzés előtt meg kell nyúzni őket. Sikamlósak, tekerednek, próbálnak kibújni a gondos kezek szorításából. Egyfolytában beszélnek, ami zavarólag hat a szakácsra. Ezért praktikus - egyben jól is mutat - ha almával a szájukban készítjük el őket.
A reformkannibálok kedvenc étele a gazda. Íze répára, lóherére, tejre és trágyára emlékeztet. Feldolgozás előtt durva kefével jól le kell sikálni.
Kulináris szempontból a jó ökölvívó a rossz ökölvívó. Minél gyengébben öklöz, annál puhább a húsa. Egy ötödik osztályú ökölvívó előpotyolt húsa véresen elkészítve valódi delikatesz. (Az agya sajnos használhatatlan.)
Az atléták húsa szívós és szálas. Jól meg kell ragadni őket, mert hajlamosak arra, hogy elfussanak. Gyorsételnek a 100- és 200 méteres futók, a pizzafutárok és a tapasztalt prostituáltak alkalmasak.
A szakácshús a kannibálgurmé vágyálma. Szívesen ad tanácsot a saját elkészítéséhez. Borsos számlával tálaljuk.
Adóellenőr elkészítése hosszadalmas folyamat. Először megnyúzzuk, aztán kilógatjuk, utána kipotyoljuk, apróra vágjuk, főzzük, pácoljuk, végül megsütjük.
A politikushús - vigyázzunk, mert sok kannibál allergiás a politikusokra! - érdekes, de nem ízletes. Kibújós fajta, csúszik, mint az angolna, rendszerint több szakácsra van szükség a lefogásához. Ajánlatos jól lefedni a fazékot, mert hajlamos kibújni belőle. Íze a kígyóéra emlékeztet. A nyelve izmos és mérgező. Sok politikus végzett magával úgy, hogy a nyelvébe harapott. Egy valamirevaló kannibál szakács tudja, hogy egy politikus tápértéke a tizede sem annak, mint amennyire magát taksálja. Az írók is többre és súlyosabbra taksálják magukat, mint a valóságban. (Ajánlatos adagolás előtt utánamérni.)
A rock-zenész húsa egzotikus, LSD és marijuana íze van. Vitaminokban szegény, ennek ellenére borzasztó drága.
A pszichiáter agyát előbb távolítsuk el, mert az túl beteg. Ezek után főzve vagy sütve, néhány csepp valeriánával tálaljuk. A papokat tisztítótűz parazsán grillezzük.
A rasszistának kesernyés előítélet íze van, és nem fér össze más tápszeméllyel.
A háziasszonyok, a színészek és a szexuális őrültek hamar felfortyannak, vigyázzunk a főzésükkor. Az utóbbiból készítsünk kocsonyát. (Olyan szépen reszket a tányéron.) Ugyanez nem állítható a diplomatákról. Még csak meg sem pirulnak.
Egy mosolygós, boldog tápszemélynek sokkal jobb íze van, mint amikor szomorú, vagy bosszús, ezért a jó kannibál szakács igyekszik előbb jó hangulatra deríteni a nyersanyagot, és csak utána teszi be a fazékba. Kutatások kimutatták, hogy a sertéshez és a tehénhez hasonlóan az ember is jobban érzi magát zene hallgatása közben. Gondoljunk arra is, hogy különböző emberek különböző zenére derülnek fel. A borbélynak valószínűleg Figaro áriája tetszik, a katonának indulót, a bankárnak a Money Money-t, a rendőrnek Elvistől a Jailhouse rockot játsszuk. (Rekviem és temetési induló egyik húsfajtának sem ajánlott.)
A tárolásnál vigyázzunk, mert a tápszemélyek károsan befolyásolhatják egymást. Házaspárokat külön kell tárolni, mert túlzott együttléttől keserű, savanykás ízük lesz. Különböző politikai beállítottságú tápszemélyeket nem szabad ugyanabban a helyiségben raktározni, mert túlhevülnek és megromlanak.
Háziasszonyok, tanárok, és pénzügyi ellenőrök unalmas húsát fűszerekkel tehetjük élvezhetővé. Fokhagyma mindegyikhez talál, a hatékony fűszerezés céljából tanácsos megetetni velük.
A misszionáriust - húsa valamikor a kannibálok alaptápláléka volt - tabascoban főzzük meg. A füstölt ételt kedvelő kannibálnak erős dohányos, kéményseprő és mozdonyvezető húsát javasolják. Nem egészséges táplálék, a dohányoson és alkoholistán élő kannibálok gyakrabban betegednek meg.
Az amerikaihoz Coca-Colát, az oroszhoz vodkát, a franciához vörösbort, a némethez sört, a brithez teát igyunk. Szerzőkhöz abszintot, kritikusokhoz bittert, papokhoz misebort, arabokhoz és norvégekhez kőolajat.
A szárított tanítónő és a B-filmszínész diétás kosztnak számít. Betegeknek magas gyógyszertartalmú hipochonderekből főzzünk ebédet. A növésben levő gyermekek szervezete sok meszet igényel, nekik idős professzorok agyát kell elkészíteni. Fogyókúrásoknak kalóriaszegény ételt sikertelen művészek, és igazat mondó politikus húsából - feltéve ha szert teszünk rá - főzzünk.
A bankárt bankjegyekkel, a golfjátékost golfütővel, az autószerelőt olajban, az ökölvívót vérpudinggal, a politikust csörgőkígyóval és skorpióval, a tolvajt szeletelve, az ügyvédet pedig hegyes, hosszú nyárson tálaljuk. Egészben sült séfhez porból készült gyorsszósz, szűzhöz fehérszósz, a meztelen modellhez sonkaszósz passzol. Az asztalosokat fatálon, a papot előmelegített tányéron, a mexikóit sombreróban, a filmrendezőt ellenzős sipkában, a diplomatát atassétáskában és a pszichiátert kereveten szolgáljuk fel.
Ha valami nem sikerül jól, kenjük a nyersanyagra!
Utolsó kommentek