Idén a szokásosnál korábban fagytak be a tavak.
Elő a korcsolyával, irány a jég!
Idén a szokásosnál korábban fagytak be a tavak.
Elő a korcsolyával, irány a jég!
A pemmikán apróra őrölt, szárított bölényhús és zsír bölénybőrbe csomagolt keveréke, a rézbőrűek konyhájának ősrégi terméke. A politikailag nem éppen korrekt módon indiánguminak csúfolt pemmikán évszázadokon keresztül volt a prémvadászok, trapperek, sarki expedíciókra induló fanatikusok útravalója, egyike azoknak a nélkülözhetetlen élelmiszereknek, amelyek az embereket kalandozásaikban merészebbé, ezáltal a világot nagyobbá tették. Ez a lehető legtöményebb szénhidrátmentes élelmiszer, a kevésbé finnyás LHCF diétásoknak mennyei manna (lehetne).
Forrás:Kjell Lundin - A pemmikán története
A középkorban a hűtlen feleséget pellengérre állították, és a város köveivel a nyakában száműzték.
A hetven-nyolcvanas évek pelenkában totyogó svéd étteremkultúrájának legnépszerűbb fogása a plankstek, a fatányéros volt. Nem volt olyan lebuj, kocsma vagy étterem amely ne kínálta volna a "fatányéros + egy korsó sör" kombinációt 99 koronáért. A kancsó sörből legtöbbször több lett.
Svéd források szerint a fatányéros, mint az ősi magyar konyha terméke, már az 1900-as évek elején szerepelt a Gundel étlapján. Sülteket - sertés, marha, szalonna, libamáj és krumpli – falapra halmoztak, és úgy szolgálták fel. A svéd deszka közepén a marhasült foglalt helyet, ami az étlap szerint bélszínből vagy hátszínből készült. A szomszédban működő étterem szerb szakácsa egy gyenge pillanatában elárulta, hogy nem volt szíve a méregdrága húst a vendégre pazarolni, ezért különféle pácokkal megpuhított, lényegesen olcsóbb húsfajtákkal, tarjával (nyak) vagy lapockával helyettesítette. Takács Tamás, stockholmi étteremtulajdonos szerint egy étterem csakis akkor nyereséges, ha a vendég az étel mellé legalább két sört rendel. Tomi több mint ötven éve él Stockholmban. Az 1969-ben forgatott Utazás a koponyám körül című magyar film forgatása alatt tolmácsként és statisztaként működött közre: ő a Venczel Verával csókolózó „stockholmi fiú”. (Az említett jelenet:1óra:15perc:32mp).
A Rozsdás Horoghoz címzett kocsmában Cápa Gyula elnökölt, és Homár Pista vezette a jegyzőkönyvet. Kisebb bakalódást idézett elő a kardhal, aki minden áron a vitéz szemling mellé akart ülni.
- Ne most kardoskodjon – förmedt rá Rozmár Elek. – Ráér majd ha kifogják, akkor sülve-főve együtt lehetnek – tette hozzá epésen.
A Stockholmba látogató ”Monet's Garden” kiállítás hatalmas képernyőkön, interaktív installációkon, illatokon és hangulatos zenén keresztül mutatja be az impresszionista úttörő, Claude Monet-t (1840–1926) és munkásságát.
A látogató kedvére sátálhat a művész mitikus kertjében.
Az optometrista látásvizsgáló tábláját nézegetve ötlött fel bennem a kérdés: vajon milyen táblát néz a kínai? És a japán? Hát az arab?
Svéd halászlé (fiskgryta) a Halászhely étterem asztalán.
"Külön megtiszteltetés a Grand Hotelben Luciázni, ott, ahol az újdonsült Nobel díjasok szállnak meg."
Svédországban és Finnországban 1927 óta él ez a zimankós, téli hajnalt köszöntő hagyomány. A fiatal leányok kora hajnalban kelnek, hogy megsüthessék a lussekattot, és a gyömbéres kekszet, a pepparkakát.A nagyobbacskák az iskolában virrasztják át az éjszakát. Virradatkor a nyoszolyóleányok a demokratikus módon rendezett választással kijelölt Lucia fejére helyezik az égő gyertyakoszorút.
Az idei fizikai, kémiai és közgazdasági díjazottak a Svéd Tudományos Akadémia dísztermében válaszoltak az újságírók kérdéseire.
Pierre Agostini, Anne L'Huillier és Krausz Ferenc
Ha csak egy napot töltesz Stockholmban, akkor a Vasa múzeumot nézd meg.
Ez makett, a háromszázharminchárom évig a tenger mélyén fekvő Vasa hajó - a háttérben - lényegesen kopottabb.
"Hol van az a nyár"... és hol vannak a szerelemlakatok?
Komló (Humulus lupulus)
Stockholm központi parkjában találkoztunk a nyáron.
Arnolddal a stockholmi központi könyvtárban találkoztam. Messziről intett a kezében tartott könyvvel.
Amióta nyugdíjba ment, szabadidő milliomosként a könyveket és az újságokat bújja, és minden híradót megnéz. Nem csoda, hogy tele van véleménnyel, amit kérve-kéretlenül megoszt a környezetével.
- Emlékszel a vegyész kollégánkra, aki azt állította magáról, hogy szabad szemmel látja az atomokat? – Arnold szereti felvezetni a történeteit. - Amíg egy szép nap végleg bezsongott, és zárt osztályra került.
- Hogyne emlékeznék. És arra a havasi emberre is, aki a fehér abroszt kapirgálta - mondtam. - Nadragulyát evett, szomorú szemű felesége szerint a tavalyi havat választotta el az ideitől.
Arnold nem hagyta kizökkenteni magát a gondolatmenetéből. Lapozott a Thunberg családról szóló könyvben, míg a keresett részhez ért.
"Szívből jött jelenetek"
Volt egyszer, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt egy hatalmasnak nem mondható erdő. Egy szép tavaszi napon váratlan incidens kavarta fel az addig békésen szálló digitális virágport: az erdőlakók közösségi Facebook-vitafórumán Dörmögi Dömötör lerókázta Csalavári Csalavért. A két pártra szakadt kommentálók egyre élesedő konfliktusának megoldása érdekében békéltető zoom-gyűlést hívtak össze.
Egy kisgyerek sír a pult előtt. A hentes megszólítja:
– Mondd mi a baj ?
– Eflejtettem, hogy anya mit mondott! Azt, hogy “Csaba, hozz egy szál gyulait”, vagy “Gyula, hozz egy szál csabait”! – hüppögi kisfiú.
– Ez egyszerű…Hogy hívnak?
– Ödön!
A stockholmi Ulriksdal királyi kastély parkja megér egy sétát.
Sejtettem, hogy nem a nagymamája hímezte a stockholmi metróra várakozó hölgy popójára a "Szaftos" felíratot.
A napokban került sor a svéd állami TV-ben a Svédország történelméről készült sorozat bemutatására. A tízrészes történelmi visszatekintés első fejezete a kőkorszakba visz el minket.
A rénszarvasokat követő telepesek a jégkorszaki maradványok – a kilométer vastagságú jégtakaró - eltakarodása után tették a lábukat Skandinávia területére.
Utolsó kommentek