Harmadik éve annak, hogy annak rendje-módja szerint szabadnappal ünnepeljük a svéd nemzeti ünnepet. Június hatodikát 1916-tól fogva a Svéd Zászló Napjának hívták, és csak 1983-ban lépett elő nemzeti ünneppé.
De mi történt ezen a napon?
A Kalmar-i Unióba kényszerített svédek függetlenségi törekvései kezdetben nem jártak sikerrel. 1520 január 19-ikén a dánok legyőzték a svéd hadsereget. II. Keresztély dán király svéd királlyá koronáztatta magát, és ezzel megerősítette a három skandináv állam szövetségét. A koronázási ünnepségek keretében a stockholmi Nagy-téren kivégezték a svéd nomenklatúra képviselőit, közel száz előkelőséget.
A „stockholmi vérfürdő” után egy fiatal főúr, Gusztáv Eriksson Vasa állt a svéd szabadságharc élére. A dalarnai szabadparasztokból és a lübecki zsoldosokból álló sereg felszabadította Svédország nagy részét a dán uralom alól. A független svéd állam első országgyűlése előbb kormányzóvá, majd 1523 június 6-ikán királlyá választotta a 27 éves Gusztáv Vasát.
Péntek délben egy felhő sem volt az égen, hétágra sütött a nap, legalább harminc fok volt az árnyékban.
Az Óváros rakpartján,a Királyi palota tövében, ötvenezer hálóba szorított sárga és kék léggömb várta a szabadulást.
A hőgutát kapott léggömbök pattogtatott kukorica hangjára emlékeztető pukkanások kíséretében lehelték ki a hélium lelküket.
A déli fél kettőkor felhangzó harsonaszóra szabadon engedték a lufikat.
Utolsó kommentek