Hobbiszakács

Irány Stavanger!

Hobbiszakács / Skandikamera

Válogatott gaszturbálások Stockholmból

Utolsó kommentek

  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Nézem a holdraszállást, az 1902-ben készült filmben: szenzációs a találkozás a kecskebukát vető holdlakókkal - a 9.00 perctől - és még szenzációsabb a csetepaté az esernyővel, és... (2018.11.09. 16:36) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • α Ursae Minoris: @Hobbiszakács: Az általad linkelt „Az erőd” című filmre pár éve Mormogi papa hívta fel a figyelmemet, korábban nem ismertem. Szerintem némi jóindulattal SF-nek minősíthetjük (ráfoghatjuk, hogy alter... (2018.11.09. 16:00) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Egyike a ritka alkalmaknak, amikor az orosz tudásnak hasznát vehettük :-) Ez megszűrte az aspiránsokat. A filmre MP is "ráhibázott": "Mellékelek egy képet a Dán Filmakadémia ar... (2018.11.09. 15:37) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • α Ursae Minoris: @Hobbiszakács: Az ország valóban meglepö. Az évszám végül is nem annyira (elöször arra számítottam, hogy az lesz benne a csavar, hogy ez egy mai film retro-stílusú plakátja). Az elsö nagy "klassziku... (2018.11.08. 17:02) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Nem annyira a cím, mint az évszám és az ország. Ki hitte volna?! :-) (2018.11.08. 15:11) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • α Ursae Minoris: A cím a legegyszerűbb kérdés, mert oda van írva: Путешествие на Марс. Innentől meg már csak Google. Az eredmény részben meglepő, mert van ilyen címmel egy közelmúltban készült film is, de a plak... (2018.11.08. 14:17) Kitalálós poszt - Egy filmplakát
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Mondhatnátok azt, hogy "csak pár napra megyünk el, erre mi történik!?" :-) Minket is kellemetlen meglepetésként ért, csak a "zöldek" öröme volt felhőtlen. (2018.10.30. 17:53) Óra- és évszak-átállás Stockholmban
  • α Ursae Minoris: Mi ráadásul Magyarországon voltunk hétvégén, és pont vasárnapra különösen szép, napos, langyos idö lett - egészen szürreális volt, hogy hóesésre érkeztünk vissza Svédországba... (2018.10.30. 10:17) Óra- és évszak-átállás Stockholmban
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Ez igen! Nekem jó kis időbe telt, amíg megfejtettem a teraszunk alatt játszódó eseményt. Éppen a paradicsomot öntöztem, amikor a veterán busz megállt a házunk előtt. Valamelyik szo... (2018.10.26. 09:04) Kitalálós poszt - Egy hangszer (két példányban)
  • α Ursae Minoris: Ó, igen! Felismerem, úgyhogy nem lövöm le (teljesen) a poént kapásból... Jellemzö, hogy a két jiddische mame egy pillanatra sem hagyja magára a fiacskáját, hanem szorosan követi az aktust. Ennek az... (2018.10.26. 08:27) Kitalálós poszt - Egy hangszer (két példányban)
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Gondoltam :-)))) (2018.10.17. 11:05) A stockholmi fantasztikus paradicsom
  • α Ursae Minoris: A cím alapján arra számítottam, hogy az erkélyeden termő fantasztikus paradicsomokról láthatunk majd képeket. :-) (2018.10.17. 10:43) A stockholmi fantasztikus paradicsom
  • Hobbiszakács: Az 1., a 4. és a 6-7-8. képeken szereplő kiállított "csokoládék" a Kristianstad-i szakiskola tanítványainak az alkotásai. (2018.10.14. 11:37) "Csoko,csoko,csokoládé" - képriport a stockholmi Csokoládé Fesztiválról
  • Hobbiszakács: A madártoll pénz neve tevau. A néprajzi múzem "Feathers" kiállításán láttam. Részletek a posztban és a azhfoto.blogspot.com/2018/10/feathers-at-etnografiska-museet-in.html oldalon. (2018.10.09. 08:02) Kitalálós poszt - Mi ez?
  • α Ursae Minoris: @Hobbiszakács: Igen. De hát gyakorlatilag már elmondtad, nem...? Pénzként használt galambtoll-szalag. Ez tökéletesen kielégítö válasznak hangzik. :-) (2018.10.08. 15:25) Kitalálós poszt - Mi ez?
  • Utolsó 20

Címkék

Honvágy a négyzeten

2008.06.18. 07:05 :: Hobbiszakács


 

Eheti gasztrovendégem Veress Mária, akinek nemrég jelent meg az Üzenet egy úszó jéghegyről című novelláskötete. A svédországi életről szóló elbeszélései közül ezt az írást válogatta nekünk:

Honvágy a négyzeten

Ha jól tudom, Amerikába készültek ők is, mint Szakállas Ábel. Meglehet, épp az ő példáján buzdultak neki annyira, hogy nyakukba kanyarították a tarisznyát, kezükbe vették a vándorbotot, s elindultak a nagyvilágba szerencsét próbálni. Hogy mi jöhetett közbe, mi nem, azt nem tudom, elég az hozzá, hogy tervük meghiúsult. Amerika helyett svéd földön kötöttek ki. Az első hónapok még elmúltak valahogy a felfedezés izgalmában, de aztán megjött a jószagú tél, s vele együtt a szomorúság. Bizony nem a zord skandináv éghajlat tette nehézzé szívüket, mert hiszen a csíki telekhez szokott emberfiának nemigen árt még a sarkköri levegő sem, hanem a honvágy meg a mérhetetlen nagy árvaság. Család nélkül, asszony nélkül, a megszokott környezet nélkül olyan árva volt a két székely atyafi, mint amilyen árva csak Mikes Kelemen lehetett Rodostón, vagy Körösi Csoma Sándor Tibetben.
 

Nehezen teltek a korán leszakadt esték, mert embereink egyre csak hazagondoltak. Otthon ilyenkor minden becsületes gazda óljában ott gömbölyödik egy-két levágni való malac. Székelyeinknek kiváltképpen a reggeli-esti etetések áhítatos szertartása hiányzott, s a moslékba feledkezett hízó elégedett csámcsogása.
 
Hej, búnak eresztette fejét szegény Benedek, társa alig győzte vigasztalni:
 
– Hadd el, koma, majd csak lesz valahogy...
 
Addig okoskodtak, mígnem eldöntötték: karácsonyra disznót vágnak, lesz ami lesz. Hisz, a népi bölcselet szerint is csak addig nehéz valami, amíg rá nem szánjuk magunkat, utána gyerekjáték az egész. Arra nézve aztán már nem ad útmutatást a Fennvaló sem, hogy mit kezdjen két ágrólszakadt székely ezzel a nagy nekibuzdulással, ha épp a vikingek földjére vezette útjukat a sors. Hogyan lesz ebből füstölt oldalas, kocsonya és véres-májas? Hol lehet malacot venni? Egyáltalán: lehet-e élő disznót kapni valahol?
 
Kis utánajárással kiderült, hogy lehet, mégpedig egy közeli tanyán. Embereink már jó előtte összeeszkábálták az ólacskát, abban hízik majd a malac szép gömbölyűre jó főtt pityókán, korpán, meg finom moslékon. Ha nem is lesz másfél-két mázsás, mint otthon, de legalább hájasodjon egy kicsit, mert nincs annál nagyobb szégyen, mint mikor vékony a disznó hátán a szalonna.
 
A tanyasi ember csak nehezen tudta felfogni, hogy mit is akar kezdeni egy élő disznóval ez a két, fekete-bajuszú, nagydarab idegen ember, de aztán hagyta, hogy menjenek Isten hírével, miután nagy keservesen betuszkolták kimustrált kocsijuk csomagtartójába a visító állatot. Csendes jószág volt egyébként a malacka, így aztán a szomszédok észre sem vették, hogy ott van. Az is igaz, hogy székelyeink se várták meg, míg éhesen követeli a moslékadagját, etették szorgalmasan, s mustrálgatták hájacskáját, miközben elégedetten dörzsölték tenyerüket. Olyan disznóölés lesz ez, hogy csak na!
 

Végre eljött a várva-várt szombat hajnala. Előtte való napon mindent előkészítettek volt, mint ahogy az asszonynép szokta azt odahaza. Volt ott apróra tört bors, főtt rizs, hámozott fokhagyma, szárított csombor, pirított hagyma, májas-véresbe való illatos fűszer, s egy csomó só meg paprika. Még húsdarálót is vettek erre a nagy alkalomra, meg egy üvegecske szilvóriumot.
 
Szikráztak a csillagok, s székelyeink csizmája alatt csikorgott, ropogott a csontkeményre fagyott hó, amikor kimentek az ólhoz.
 
– Na, te Benedek, én mindjárt elsírom magam... Olyan szép ez, mintha otthon lennék, esküszöm.
 
Hogy egymás előtt szégyenben ne maradjanak, gyorsan leöntöttek torkukon egy kis szíverősítőt, aztán csak nézték a pálinkáspoharat nagy komolyan, s hallgattak rá egy sort. Elsőnek Benedek szedte össze magát:
 
– Mehetünk – dörmögte, s elindult a késsel.
 
Társa nagy elszántan a nyomában bandukolt. De alig láttak a könnyektől. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az első döfés nem talált. Benedek sok disznót ölt odahaza, így aztán nem is számított arra, hogy megtörténhet vele ez a nagy szégyen. Bizony, az üggyel-bajjal előrángatott és lefogott állat épp akkor ugrott meg, amikor a Benedek karja lesújtani készült. A hosszú kés belevágódott a menekülő disznó oldalába, mire az, fellökve tálat, embert, velőtrázó ordítással rohanni kezdett a szent hétvégi álmukat alvó, békés svéd szomszédok házai között.
 
A hatás nem is váratott magára sokáig. Pillanatokon belül ott termett a rendőrség, kutyástól-macskástól, s hangosbemondón szólították megadásra a halálra rémült bölléreket. Különösebb ellenállást egyikük sem tanúsított, így aztán azonnal őrizetbe vették őket és az áldozat holléte felől faggatóztak. Végül a vérnyomokat követve rábukkantak a sebzett állatra. Ekkor derült ki, hogy nem brutális gyilkosság hiúsult meg itt, hanem békés disznóvágás. De ettől még nem lett egyszerűbb a dolog, hisz állatorvost is kellet hívni, aki megállapította, hogy a disznót egy jól irányzott lövéssel azonnal meg kell szabadítani szenvedéseitől. Pár órás további hercehurca, kihallgatás, jegyzőkönyvbe vétel és egyebek után Benedekék végre hazamehettek, de csendháborítás és állatkínzás vádjaival akkora bírságot sóztak a nyakukba, hogy csak pislogni tudtak ijedtükben szegények.
 
– Még jó, hogy ennyivel megúsztuk – zárta le a vitát egyikük, s ezzel többé disznóvágásról nem is esett volna szó közöttük, ha be nem köszönt a következő tél, s a csípős levegő eszébe nem juttatja székelyeinknek az otthoni karácsonyt, meg a jó disznótoros vacsorákat.
 
 

Ejnye, nagyokat nyeltek, sóhajtoztak, de annak okáról a világért se szólt volna egyikük sem, míg aztán egy szép napon azzal állított haza Benedek:
 
– Na koma, mégis csak lesz disznóölés!
 
Nagyot nézett erre a székely, s hitetlenül ingatta fejét:
 
– Hát aztán, az hogy lesz, hogy ne legyen ismét baj belőle?
 
Benedek hamiskásan mosolygott bajusza alatt:
 
– Mert mi rosszul csináltuk, s azért lett baj. Itt másképpen szokták. Megérdeklődtem.
 
Nagy büszkén elmesélte, amit megtudott. Hogy ne érezze a disznó, mikor szúrják, s ne szenvedjen, el kell altatni előtte. A legjobb gázzal. Attól úgy elalszik, mint Csipkerózsika. Aztán jöhet a kés.
 
– Az már más – derült fel a koma arca, s lelki szemei előtt ott lebegett már a rúdról lecsüngő jófajta füstölt kolbász, orrában érezte a disznóperzselés mindennél finomabb illatát, elképzelte az asztalon remegő nagy tál kocsonyát, vastag zsírréteggel a tetején, jól megpaprikázva.
 
Hát ez egyszerűbb, mint gondolták volna. Harmadnapra minden készen állt. A frissen vásárolt malacka ott röfögött a tavalyi ólban, a ház mögött ott állt már a köteg szalma s a nagy, ezüstszínű gázpalack. Most nem sokat hizlalgatták a disznót előtte, hanem csak ledugták a csövet a torkán. Kicsit vonakodott a szegény pára, de aztán szépen oldalra dőlt, s meg se nyikkant, mikor Benedek markolatig döfte szügyébe a kést. Szép nagy tál vért csurgattak ki belőle. Ebből lesz aztán a finom véres hurka, az ám! Nosza, rá a szalmára, hadd perzselődjék!
 

Hogy utána pontosan mi is történt, azt egyikük se tudja visszaidézni, csak egy nagy durranásra emlékeznek, meg arra, hogy utána úgy eltűnt a disznó, mintha soha nem is létezett volna. Véres cafatait a harmadik-negyedik szomszéd kertjéből szedegették össze, hogy mentsék a menthetőt.
 
Másodszorra se lett disznótoros vacsora, csak egy újabb hatalmas büntetés. Embereink megegyeztek abban, hogy a bírságot az érdemelné meg leginkább, aki, mikor kioktatta Benedeket a svéd disznóölési módiról, elfelejtette megemlíteni azt az apróságot, hogy széndioxiddal szokás elaltatni az áldozatot, nem pedig fűtőgázzal.

(A fényképeket Perge Ferenc készítette.)

5 komment · 1 trackback

Címkék: veress mária : honvágy a négyzeten

A bejegyzés trackback címe:

https://hobbiszakacs.blog.hu/api/trackback/id/tr13524942

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: agen judi arsenal vs barcelona 2018.02.11. 16:59:56

Fake abortion papers download - beuhifh

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maybach 2008.06.18. 08:56:24

Jó.
Picit a pár éve itthon történt esetre hajaz. Ott az alkalmi böllér a kucu helyett önmagát vágta agyon az árammal, a gazda meg szegény infarktust kapott. A kucu meg nem értette.

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2008.06.18. 15:01:23

Nem tartozik ide, de aktuális. Ma este lesz a "sorsdöntő" svéd-orosz meccs. Kilencven perces kemény bírkózás. Lehet, hogy csak én látom úgy, de ezen az EB-n pankráció folyik csontzene kísérettel. Sorra mennek szét a térdek, az ízületek és az idegek.

Néha elálmodozom TV-nézés közben - nem alszom, csak a szememet pihentetem :-)) - és felidézem Ronaldinho ördöngös cseleit, Messi szélsebes labdavezetését, Beckham csavart beadásait, Robinho kiszámíthatatlanságát... Ibra, a "balerina lábú óriás", egyedül nem tudja pótolni a hiányukat.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.18. 21:50:33

Pont a napokban emlegettem egy hasonló történetet a Bűvös szakácson. Mármint a végkifejlet volt ugyan ez. Jó húsz éve történt a dolog, azaz a pb gázzal leölt disznó a perzselés közben felrobbant. Úgy látszik, sokan eljátszák ezt a marhaságot.

peferenc 2008.06.20. 20:26:16

Azt hiszem jól sikerült a válogatás az egyébként jópofa "krokihoz".
Hajrá "Profiszakács", csak így tovább.