Rjukan a víllamos energia helyi elérhetőségének és a Norsk Hydro vegyszergyárnak köszönhette azt, hogy a múlt század elején a legfejlettebb infrastrukturájú norvég város volt.
A manapság csupán háromezer főt számláló városka nyáron hangulatos turistahely, többek közt a közeli Gausta csúcsra induló kirándulások kiindulópontja.
A környező hegyek októbertől márciusig árnyékot vetnek a településre. Először Oscar Kittilsen, a Norsk Hydro könyvelője szorgalmazta a Rjukan Dagbladet 1913 október 31-i számában a mesterséges napfény tükrökkel való "bevezetését". A technikai nehézségek és a költségek miatt inkább egy felvonóra, az 1928-ban felavatott Krossobanára esett a választás. Amíg a napfény nem jön le a völgybe, addig az emberek mennek fel érte a hegyre.
A Krossobana.
Kittilsen tervei száz év múlva találtak termékeny talajra és vastag pénztárcára. 2013-ban Martin Andersson helybeli képzőművész tervei alapján három, egyenként tizenhét négyzetméteres napállító tükröt, azaz heliosztátot szereltek a völgy északi oldalán magasló hegygerincre.
A számítógéppel vezérelt tükrök a Nap állását követik, és a rájuk eső napfény 80%-ával árasztják el Rjukan főterét.
Egy napsütéses nyári napon arra sétáló két árnyékot vet a főtér kövezetére.
Utolsó kommentek