Kedvenc stockolmi újságosom polcán garmadával sorakoznak a vegán diétával foglalkozó folyóiratok.
A színpompás saláták, a hús nélküli hamburgerek,a sajt nélküli pizzák és a tojás nélküli rántották gazdag kínálatából – és a folyóiratok borsos árából - ítélve nemcsak népes, hanem pénzerős is a jól megsütött flekkennek még a gondolatától is megborzadó önsanyargatók tábora.
Az ételt a természetben előforduló formájában fogyasztó „nyers vegán” néven újjászületett bicsérdista mozgalom gigantikus salátákkal és rózsaszínű pépekkel csábítja orthorexiás híveit.
Dédnagynéném az élete utolsó, eseménytelen időszakában gyakorló bicsérdista - és önmaga töpörödött árnyéka - volt. A családunk többi tagjának az Atkins étrendre valló hajlamáról többek közt a hajnali hússorban elhangzott sóhajtozása árulkodott. A koplalás tehát nem ismeretlen számomra, ezért gondoltam egyet, és a sütés-főzés nélkül készült brokkoli leves, székelykáposzta és zserbó mintájára megalkottam a nyers vegán konyha parádés fogását, az újragondolt paprikás krumplit.
A pórias változathoz nem kellett sok fantázia. Innen már csak egy lépés volt az ezúttal már chilivel készült gourmet fogás elkészítése.
Ízig-vérig al dente paprikás krumpli.
A főzésen megtakarított időt tetszés szerint fordíthatjuk meditációra vagy a lelki szemeink előtt lebegő pörköltlidérc hessegetésére.
Utolsó kommentek