
Most hull a hó, de a múlt hétvégén gyönyörű idő volt.

A közeli kikötőben a hajókat készítették elő a nyári szezonra.

A csillogó-villogó vitorlások mellett akadtak jobb időket látott veteránok is.

Villanegyeden keresztül indultam haza.

"Erdő mellett nem jó lakni..." - már a kidőléssel fenyegető fák miatt sem.

A virágba borult udvarokban sorra fedeztem fel gyermekkorom kertjének a növényeit. Az örökzöld mahónia ott is a kerítés tövében nőtt - igaz, hogy azon belül. Az alig 3 x 10 méteres kertbe a gyöngyvirágtól a krizántémig több tucat növényt, köztük nemes rózsabokrokat ültetettek a szüleim.

Emlékszem arra, hogy a házunk déli oldalán japánbirs bokor nőtt.

El kellett jönnöm Skandináviába ahhoz, hogy ennek, a kora tavasszal virágzó növénynek megtudjam a nevét: bőrlevél (Bergenia cordifolia).
Már ezért megérte.


Utolsó kommentek