Huppancs a szülei rábeszélésére jelentkezett a „Legyen Ön a Húsvéti kedvenc” versenyvizsgára.
- Pályázd meg! - mondták neki. - Legalább csinálsz valamit ahelyett, hogy napszámba rágnád a répát.
A szomszéd nyúlcsalád magabiztos fenegyerekének,Tapsinak is megtetszett a húsvéti szimbólum szerepe.
„Sokkal szebb bundám van, gyorsabb vagyok, és még a legnehezebb helyekre is képes vagyok tojásokat rejteni. Huppancs helyett én leszek az ünnep arca" – határozta el Tapsi.
- Miért éppen én? - küzdött Huppancs az önértékelési dilemmájával. - "Miért pont én legyek a Húsvét jelképe?” - kérdezte fűtől-fától.
"Igaz, hogy én tojom a tojásokat, de szükség van valakire, aki különlegessé és ünnepivé teszi őket." – válaszolta Kotkoda, miközben félszemmel a fűben bukdácsoló csibéit figyelte.
Barika hallani sem akart a megtiszteltetésről. „Nekem bőven elég a béke és az ártatlanság szimbóluma, hanem kell valaki, aki mosolyt ragaszt a gyerekek arcára."
Szimat kutyát házőrzés közben érte utol.
"Te olyan hűségesen ügyelsz a kertre. Miért ne lehetne belőled húsvéti szimbólum?"
Szimat elgondolkozott, majd megrázta a fejét.
"Az én dolgom az, hogy vigyázzak a házra és a lakóira. De te, Huppancs, te örömet és vidámságot hozol."
Cirmos épp egy napsütötte folton nyújtózott, félig lehunyt szemmel hallgatta a kérdést.
"Huppancs, én túl elfoglalt vagyok azzal, hogy tökéletesnek nézzek ki. Nem érek rá ilyen bonyolult tojásos ügyekkel foglalkozni."
Huppancs még az egérlyukba is benézett. Cincogi éppen ebédhez terített.
"Én túl apró vagyok, hogy ilyen nagy szerepet tölthessek be. De te gyors vagy és ügyes, pont, amire Húsvétnak szüksége van."
A pók hallani sem akart a megtisztelő állásról. "Megszoktam, hogy a munkám kvázi láthatatlan. Szövöm a hálót, és csendben figyelek."
Belekerült jó kis időbe, amíg utolérte a virágok körül forgolódó méhecskét. "Nekem a mézgyártás és a beporzás a feladatom. De ahogy elnézem, benned egy mesebeli hős lakozik!"
Anti hangya épp egy jókora morzsát cipelt. Lerakta, és megtörölte az izzadt homlokát. "Sajnálom, de az én erősségem a csapatmunka."
A nagy tojásrejtő versenyvizsga reggelén Huppancs és Tapsi izgatottan álltak, kezükben egy-egy piros tojással.
„Aki Szimat orra elől jobban elrejti a tojását – mondta a versenybizottság elnöke, Jótündér - azé lesz a megbízatás.”
A nyuszik gyorsan munkához láttak. Hol itt, hol ott tűntek fel a bokrok között. Huppancs rögtön talált egy jó helyet a ribizlibokor alatt. Nem vette észre, hogy Tapsi a szilvafa törzse mögül leste minden mozdulatát. Megvárta, hogy Huppancs elugrabugráljon, majd elővett egy üvegcsét, és jól bepermetezte kölnivel Huppancs tojását.
"Ez majd segíti Szimatot odavezetni a tojáshoz"- gondolta, és kárörvendve dörzsölte a mancsát.
El lehet képzelni Tapsi meglepetését, amikor Szimat a kölni illatát nagy ívben elkerülve az ő tojását találta meg.
„Ezúttal kinevezem a verseny győztesét, Huppancsot a Húsvéti ünnep szimbólumának.” – jelentette ki Jótündér, és Tapsihoz fordult:
„Nem tudtad, hogy Szimat allergiás a kölnire?” – kérdezte. – És, hogy a balul sült cselfogásod ne merüljön feledésbe, locsolják ezentúl kölnivel a fiúk a lányok haját!
Huppancs első tojása azóta is a ribizlibokor alatt fekszik.
Aki nem hiszi, járjon utána!
------------------------------------------------------------------------
Jegyzet: Az illusztrációk és az "állati nyilatkozatok" egy része az AI műve.
Utolsó kommentek