Drága Mancikám!
Legutóbb egy repedésen keresztül láttalak, ahogy a könnyeidet törölgetted. A hangulatos búcsúszertartás után – megjegyzem, az Obladi-Oblada helyett választhattál volna más melódiát – egy Katafalk nevet viselő, jobb napokat látott komp fedélzetén találtam magam. Mondhatni, vegyes társaságba kerültem. Legtöbben mogorván néztek maguk elé, csak a cafatosra tépett mellényű Mehemed motyogott valamit hetven szűzről. A Styx sötéten örvénylő vize a komp peremét nyaldosta. - Ugyan mi baj történhet? – Ugyan mi baj történhet? – mantrázta egy szikár férfi. Bemutatkoztunk, Anandnak hívják, az Air India szerencsétlenül járt, londoni járatával érkezett.
Obulus híján bitcoinnal fizettem. Úgy látszik, hogy más is azt hozott magával, mert Kháron előbb körülnézett, majd gyorsan zsebre vágta. A túlsó parton egy tágas terembe tereltek, ahol az eligazítás közben non-stop propagandával traktáltak. Megtudtuk, hogy az ún. „tisztítótűz korrupció” miatt globális lehűlés fenyeget. Rövid reklámfilmeket vetítettek a pokoli meleghez szükséges vulkanikus energia megzabolására tett erőfeszítésről.
- Itt sem szabadulsz a propagandától – morogta a mellettem álló öregember. Összekacsintottunk. – Szólíts Bandi bácsinak – mondta.
A sorstársaim szerint, amíg át nem térünk a gázról a lávafűtésre addig ne számítsunk 18 foknál melegebbre.
- Hát nem arról volt szó, hogy alaposan befűtenek nekünk? – zsörtölődött a minap Paavo. Sapkában, nyakában sállal ült a pokol tornácán felállított, kénes gőzszaunában.
A híresztelésekkel ellentétben az élet nem állt meg. Anand a reinkarnációt gyakorolja. Esténként alig lehet ráismerni. Mehemed pokolgépszerelőként találta meg a helyét. Én egy kísértetképző tanfolyamra jelentkeztem. Fehér lepedőm van, Bandi bácsi ígért hozzá egy rozsdás láncot. Vazelinnel fogom kenegetni, hogy ne csikorogjon, amikor meglátogatlak.
Addig is csókol szerető Dezsőd
Utolsó kommentek