
A tavaly elhunyt Anders Engman hagyatékából előkerült fényképeket a Kungsträdgårdenben állították ki.

A tavaly elhunyt Anders Engman hagyatékából előkerült fényképeket a Kungsträdgårdenben állították ki.
A fekete télikabátos, kalapos öregember nagyapám. Térdig érő hóban virágot visz nagyanyám sírjára.

Falun lakott, a városba ritkán jött fel. Emlékszem, egyszer épp az olvasókönyvemet lapozgattam, amikor megállt a hátam mögött, rámutatott az első oldalon díszelgő kopasz bácsira, és azt mondta: - "Ez tette be nekünk az ajtót!" - Édesanyámnak siettem eldicsekedni az információval, aminek az lett a vége, hogy szegény nagyapát nagyon megszidták. Ennél kevesebbért is vittek embereket Duna-csatornát építeni! Ünnepélyesen megígértem, hogy azonnal elfelejtem a hallottakat. Annyit azért megjegyeztem magamnak, hogy az állítás helyességét nem vonták kétségbe.
A falujában érte a halál, nagyanyám mellé temették. A csúcsforgalom elkerülése végett napokkal elseje előtt utaztunk világítani. Elsepertük a száraz leveleket, friss virágot tettünk a rozsdás konzervdobozba. Elmondtunk egy Miatyánkot, édesanyám leült a padra, én pedig a lángokba bámulva dideregtem. A faluból állatbőgés és gyereksírás hallatszott fel. A sötét éjszakában sejtelmesen világított a domboldal, az egész világ egy nagy temetőnek tűnt.
A molnárné gyónása
Írta és illusztrálta a ChatGpt
Amikor a barát megérkezett, a molnárné éppen cseresznyét mosott egy réztálban. Az ablakon beeső napfény megcsillant a vízen, s az asszony karján apró cseppek futottak végig. A barát az ajtóban állva egy pillanatig elfelejtette, miért jött.
– Békesség e házra – mondta aztán.
– Hozott is magával valamennyit? – kérdezte az asszony.
A barát elmosolyodott. Fiatal volt még, és bár sokat olvasott a kísértésről, eddig leginkább könyvek lapjain találkozott vele. A molnárné ellenben nem olvasott a kísértésről. Ő ismerte.
A férje aznap a vásárba ment, és csak estére ígérte vissza magát. Az asszony hellyel kínálta vendégét, majd bort töltött neki. Nem ült vele szemben, hanem mellé telepedett, olyan közel, hogy a barát megérezte a hajából áradó enyhe, édes illatot.
– Atyám – mondta –, van egy bűnöm.
– Minden embernek vannak bűnei, leányom.
– Az enyém olyan, amelyről nehéz beszélni.
– Annál inkább szükséges a gyónás.
Az asszony a pohara peremét simította az ujjával.
– Néha úgy érzem, a férjem számára nem vagyok asszony. Csak valami, ami a házhoz tartozik. Mint a malomkerék vagy a lisztesláda.

A barát komolyan bólintott, ám a tekintete nem a poháron időzött, hanem azon a kézen, amely a poharat tartotta.
– És mit kívánna helyette? – kérdezte.

Csendétel lazaccal

A Nobel-díj célja az, hogy olyan személyeket emeljen a figyelem központjába, akik munkásságukkal előre vitték a szakmájukat, és nem azokat, akik a legjobbat alkották és ezáltal sikeressé, világszerte ismertté váltak.

Díjátadás a Kultúrpalota dísztermében
A legmagasabb kitüntetés, ami írót, költőt életében megillethet paradox módon legalább annyira híres arról is, hogy kik nem kapták meg. T S Eliot, Thomas Mann , Samuel Beckett és Ernest Hemingway megkapta, de Lev Tolsztoj, Emile Zola, Henrik Ibsen, Virginia Woolf is megérdemelte volna a díjat.

Molin kútja (Kungsträdgården, Stockholm)

A Nemzeti Múzeum kiállítása 200 festmény, fénykép, reklámplakát és történelmi fürdőruha segítségével nyújt korképet a “bölcsőjében járó” tengerparti turizmusról.

A tengerben úszás és a strandolás a 19. század végén vált népszerűvé. Claude Monet, Anders Zorn, Peder Severin Krøyer, Sigrid Hjertén, Georgia O’Keeffe és Robert Capa művei hozzájárultak ahhoz, hogy a hosszú homokos partok népszerű strandokká váltak.
Claude Monet és felesége, Camille Doncieux - a fehér ruhás hölgy - a Le Havre melletti Trouvilleben töltötték 1870 nyarát.

Claude Monet - A Trouville-i strand (1870)

Dániában az 1870-ben létesült skageni művésztelep vonzotta a kikapcsolódásra vágyó polgárokat.

Michael Ancher (1849-1927) Séta a tengerparton (1896)

A kiállítás “betekintést nyújt” a tengerparti fürdőszekrény...

....és fürdőruha divatba.
Egy rövid mozgókép 1912-ből.

A fényképek a tegnapi sajtóbemutatón készültek.
A múzeum gazdag gyűjteménye mellett kivételes kölcsönzések is láthatók olyan múzeumokból, mint a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée d'Orsay és a londoni National Gallery.
További információ:
Till havet! Stranden som gränsland och semesterdröm på Nationalmuseum! (2026 szeptember 24 –2027 február 7).
Az első svéd nyelvű Újszövetséget 500 évvel ezelőtt 1526-ban adták ki. A 200 000 példányban megrendelt modernizált változatát a kerek évforduló tiszteletére a Göteborg-i Könyvvásáron mutatják be szeptember végén.

A korunk szellemében fogant új fordításban Junia apostol visszakapta a XIII. században elvesztett nőiességét, a Z-gerenrációsok kedvéért pedig a napkeleti bölcsek helyett a jobban érthető "mágusok" szerepelnek.

Júdás nem „árulja el” csak épp kiadja a főpapoknak harminc ezüstpénzért Jézust. (A könnyebb megértés kedvéért lehetett volna bitcoinra váltani az ókori valutát.)

Ezzel a címmel jelent meg a vezető svéd napilapban, a DN.-ben a kritika a mindössze 23 éves Nelio Biedermann „Lázár” című regényéről.
A regényben Biedermann a nagybátyja családi archívumát és a nagyanyja meséit felhasználva ábrázolja nemesi családja, a - részben kitalált - Lázár bárók sorsát a Habsburg Birodalom bukásától az első és második világháborún át a sztálinizmusig és az 1956-os magyar forradalomig.

Idézek a kritikából:
”A könyv egy feszült jelenetében Ilona és Kurt a freudi ihletésű Arthur Schnitzler erotikus töltésű novelláit olvassák, majd ágyba bújnak. Az ártatlanság szertefoszlik: Kurt szopja Ilona lábujjait, miközben az kielégíti magát. Vajon ez ismét tisztelgés lehet az irodalom hatalma előtt, amely döntő hatással van az életre?”
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy a ”magyar csodagyerek” – Biedermannak a DN. kritkusától kapott titulusa - vajon a családi archívumból inspirálódott? Esetleg a huncut nagymama meséi ihlették?

Valószínű, hogy egyikből sem. Pedig külön színfoltnak találtam Jonathant, a bécsi házitanítót, aki vastag noteszbe jegyezte fel a varázslatos ujjaival orgazmushoz juttatott hölgyek nevét.
Akaratlanul H.H. a neves svéd énekes jut eszembe, aki nemrég bevallotta, hogy az első jövedelmét 17 évesen, egy pornográf novellával kereste. Amikor még barátnője sem volt, hát még tapasztalata.


Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, 35 fok árnyékban. A Rókus szobor talapzatán két, az Élet Nehéz Iskolájából kicsapott szaki fonnyad a tűző napsütésben.
- Egy-egy sörre csak telik - mondom, és kiürítem a zsebeim tartalmát. Hátra sem nézve sietnek a Corvin irányába. Az Astoria előtt egyik hasonló sorsra jutott társuk megállít.
- Esküszöm, hogy nem italra kell – fogadkozik vérkomolyan.






Carl Milles Orfeusz (Stockholm, Hötorget)
Stockholmban lépten nyomon Carl Milles szobraiba botlik az ember. A legszebb a Stockholm központjában, a görög templomra emlékeztető Koncertház lépcsői előtt álló Orfeusz szökőkútja. A szoborcsoportot 1936 júliusában, az alkotó Carl Milles kívánságára, reggel hatkor avatták fel. Az ébredező város csendjét egyedüli a szökőkút csörgedezése törte meg. A zene csodálatos hatását jelképező szoborcsoport azt a pillanatot örökíti meg, amikor Orfeusz a halottak birodalmába érkezik. A zene hangjaira felfelé törekvő alakok - közöttük a kezét a füléhez emelő Beethoven - harmóniában vannak a Koncertház oszlopaival.
(Kérdezz-felelek a Copilottal.)
Én: - Gondolatban ugrottam néhány évtizedet, amikor erkölcsi értékkel bíró - értsd sértődős – humanoid robotok vesznek körül. Hogyan kell bánnunk velük? Hívhatom a humanoid robotomat Édes Barbarának, anélkül, hogy tárgyiasításnak vegye?
Copilot: Igen, hívhatod majd „Édes Barbarának” - ha a robotod ezt jóváhagyja, és a kontextus nem sérti a protokollját. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a jövő robotja egyfajta digitális nagynéni lesz: mindig lesz valami, amit félreért. Nem azért lesz sértődős, mert érzelmei vannak, hanem mert beépített társadalmi moduljai lesznek, amelyek figyelik, hogy tisztelettel bánunk‑e vele. Ez a modul persze néha túl fog működni — mint egy túlbuzgó könyvtáros, aki minden köhintésre rád szól.

Az argentin válogatott 2013-ban játszott barátságos mérközést Svédországgal.


"Gala a Földközi-tengert szemléli". A kollázs kb. 20 méterről nézve Abraham Lincoln portréjává változik.

Utolsó kommentek