Morokulien független mikroállam, a svéd-norvég határon a Charlottenbergből Kongsvingerbe vezető 61-es országút mellett fekszik.
Turista információs irodájának, egyben postaépületének a padozatán fehér sáv jelzi a svéd norvég határt.
A norvég félen ottjártunkkor épp egy helyi ralizó kupáiból rendeztek kiállítást.
A szuvenír bolt és a fagylaltos hűtő a svéd oldalon áll.
Morokul a norvég moro és a svéd kul – nagyszerű, szuper, király, menő – kombinációja, A név először egy 1959-ben sugárzott tréfás svéd-norvég rádióprogramban hangzott el. Akkora sikere volt, hogy a svéd Tage Erlander és a norvég Einar Gerhardsen miniszterelnök 1959 október harmadikán közösen elismerték - igaz, hogy csak egy hétre - Skandinávia "rádióállamát”, Morokulient.
Az utolsó norvég-svéd háború színhelyéhez, Magnorhoz közel fekvő, hat hektárnyi területet 1910-ben vásárolta meg a Svéd Béke és Döntőbizottság egyesület, azzal a céllal, hogy emlékművet emeljen a béke száz éves évfordulóján. A mikronemzet útlevelét is díszítő, fehér gránitból készült emlékművet 1914-ben avatták fel, I. Oszkár király szavaival élve, azért, hogy „skandináv testvérek között ezentúl legyen lehetetlen a háború”.
Morokulien államformája királyság és köztársaság. Christina Öster miniszterelnököt a 2012-ben elhunyt utolsó „király” nevezte ki. Pénzneme a tallér.
Morokulien központi épülete az információs iroda, melyben a világ egyedüli nemzetközi postahivatala működik.
További helyi nevezetesség az 1968-ban alapított, világhírű amatőr rádióállomás (ARIM), a két évvel ezelőtt felállított norvég-délkoreai pagoda, benne a békeharanggal, valamint egy, 1960-ban ide érkezett magyar menekültek elszállásolására épített ház, a Lindblomsvilla.
Húsz svéd korona lepengetése ellenében kiváltottuk az útlevelet, és felvétettünk a mikronemzet polgárainak a névsorába (borgarbok), majd a svéd-norvég határon egyensúlyozva távoztunk.
Utolsó kommentek