Södermalm szigete, vagy ahogy a stockholmiak nevezik „a Dél” (Södern) csupán földrajzilag tartozik Svédországhoz. Az egykor lerobbant munkásnegyed az utóbbi húsz évben nőtte ki magát divatos szórakozóhelyekkel teletűzdelt szórakozási központtá. Amikor az északi városrészben már nyugovóra tért a szeszfogyasztását kizárólag péntek estére korlátozó, illemtudó svéd, akkor indul „Dél” lakosa a szokásos esti kocsmakörútjára.

A hétvégén Södermalmon jártunk, ahol az Oliver Twist - közismert nevén az OT (ejtsd Óti)- nevezetű,hangulatos angol pubban vacsoráztunk, mely messze földön híres az ajolival (hideg tejfölös-majonézes-fokhagymaszósz) és fehér veknivel (baguette) felszolgált, sáfránnyal ízesített, gőzölgő lazacpörköltből ágaskodó, kemény lazakockákról…

Az észak-déli irányban közlekedő metró Slussen nevű megállójánál szálltunk le. Az OT tele volt. A pincér felírta egy nagy, fekete táblára a nevünket (harmadiknak). Amíg a sorunkra vártunk, addig helyet szorítottak nekünk a bárnál. A huszonhárom féle csapolt sör és több mint 150 fajta palackozott sör közül a Kilkennyre (ír "cream ale") esett a választásunk.

A második korsó sör közben szólítottak. Lazacpörkölt nem szerepelt az étlapon – így jár az, aki kétévente tér be a „kedvenc helyére” - ezért Fish and chipset rendeltünk. Londonban kedveltem meg, ezelőtt húsz évvel. A Sohóban igazi, újságpapírba csomagolt fish and chipset árultak. Ez lehetett az első „food to go”, amit a melós zsebre vágott, és hazáig melegítette vele a kezét. Mint annak idején mi a sültgesztenyés zacskót.

A mellettünk levő asztalnál ülők összesúgtak a tekintélyes méretű rántott tőkehal és a szalmakrumpli-hegy láttán. A mártásos kosárban a ketchup mellett Rhode Island szósz is volt, azzal még jobban ízlett, mint ketcuppel. A frissen sült hal és a zökkenőmentes kiszolgálás a révfülöpi „Tóth” kerthelyiséget juttatta eszembe, mely felé már kora reggel elindult a német turisták zarándokmenete.
Távozás előtt meglátogattam a mellékhelyiséget. A csillogó fém piszoárban elhasznált teazacskókhoz hasonló bagó-zacskók (snus) keresték a lefolyó felé vezető utat. A mellettem meditálók egyszerre végeztek. A balszélső ruganyos térddel himbált, a jobboldali pedig a forgatós stílus híve volt. Mintha egy macskát rántott volna be a sliccén keresztül…
Utolsó kommentek