Szinti-pop, szinti-pop, gyerekkórus in-dul:
Mókuska, mókuska, felmászott a fára,
leesett, leesett, eltörött a lába,
doktor bácsi, ne gyógyítsa meg,
huncut a mókus, újra fára megy.
Azt hiszem, ha még egyszer intézményes keretek közt óhajtok felsőoktatási tanulmányokat folytatni (nincs sok esélye), valami olyan szak felé veszem az irányt, ahol a gyerekdalok pszichológiájából lehet szakdolgozni :). Mostanság alaposan elmerültem a témában, naponta sokszori ismétlések pusztítják agysejtjeimet, néha rajtakapom magam, hogy elbambulva a buszon is ilyeneket dünnyögök (az utódnemzés akut és káros mellékhatásai...). Úgyhogy amikor férj mézes puszedli-féleséget kért, bekapcsolt a fejemben a magnó :), és azonnal tudtam, mi a megfelelő forma hozzá.
7 dkg porcukor
25 dkg méz
4 dkg vaj
50 dkg liszt
2 tojás
3 g szódabikarbóna
1 g őrölt fahéj
dió
A vajat habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a mézet és a tojásokat. Belekeverem a lisztet, a szódabikarbónát és a fahéjat, tésztát gyúrok belőle (ragadni fog). 15 percre a hűtőbe kerül, majd még lisztezés segítségével kb. 5 mm vastagra kinyújtom, kiszaggatom a mókusformákkal (courtesy of IKEA), és diódarabokat nyomok bele szemnek. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt kisül, ha kihűlt, légmentesen záródó dobozba téve hetekig puha marad. Fára ne engedjük :).
A desszert.eu receptjét használtam fel.
__________________________________________________________________
HSZ: A negyedik ajándékposztot Gabojszától kaptam.
A kitalálós blog-játék "versenykiírását" itt lehet megtalálni.
Utolsó kommentek