Több millió tonnányi, a ”zöld átmenethez elengedhetetlenül szükséges” ritkaföldfémet tartalmazó ásványra bukkantak Észak-Svédországban. Ezt Jan Moström, a svéd állami tulajdonú LKAB bányavállalat vezérigazgatója, Ebba Busch svéd energiaügyi, üzleti és ipari miniszter jelenlétében rögtönzött sajtókonferencián közölte. (A bejelentés értékéből cseppet sem von le az, hogy nemrég Norvégiából és Törökországból is jelentettek hasonló szenzációt.)
Edzett újságolvasó legyint a hírre, hiszen jóformán évente megpróbálnak nekifutni az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások szempontjából létfontosságú ritkaföldfémek Svédországban történő kitermelésének. Minden eddigi próbálkozás kudarcba fúlt. A működő bányákat is bezárják, nemhogy újat nyissanak. (Legutóbb a Gotland-szigeti cementgyárat/bányát akarták bezárni, míg valaki kiderítette, hogy a szélerőműveket nem lesz miből építeni.)
Csakhogy a világpolitikával együtt a leányzó fekvése is változott. Most, hogy Svédország az EU soros elnöke, elérkezettnek találták az időt a kitermelési koncesszió iránti kérelem benyújtására. „A villamosítás, az EU önellátása és az Oroszországtól és Kínától való függetlenség a bányában kezdődik" – mondta Ebba Busch, utalva arra, hogy a csúcstechnológiai gyártási folyamatokhoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémeket jelenleg nem bányásszák Európában.
Optimista becslések szerint legalább 10-15 évbe telik, mire megkezdhetik a kitermelést és a piacra szállítást. Feltéve, ha a számi önkormányzatok, a rénszarvastenyésztők, a ”Natura 2000” és a környezetvédő szervezetek nem élnek a (valós vagy vélt) vétójogukkal.
Kiruna nem az egyedüli ritkafémföld-lelőhely. A 17 elem közül nyolcat (egyesek szerint hatot, mások szerint kilencet) az Stockholm melletti Ytterby bányában talált ásványokból - gadolinitból, fergusonitból, yttrotantalitból, anderbergitből, ortitból és xenotimból - izoláltak/fedeztek fel.
A vegyes oxidok kutatásával eltöltött éveim alatt az összes elemek közül a ritkaföldfémek családjába tartozó ittrium játszotta a legfontosabb szerepet. A magas hőmérsékletű kerámiai szupravezető ittrium-réz-bárium-oxid YBa2Cu3O7 előállításának különféle módozatai közel egy évtizedig biztosították a megélhetésünk. Emléke megér egy kirándulást az ittrium "felfedezésének" a színhelyére. *
Az egykori Ytterby bánya a Stockholm központjából félórányi buszozásra fekvő Resarő szigetén fekszik.
A Műegyetem (Kungliga Tekniska Högskolan) elől induló, 670-es buszt Vaxholm előtt, az Engarn-i letérőben a Resarö szigetét bejáró 682-es busz várja. Ytterby a harmadik megálló. Leszállok...
és az Ytterbium-utcán, gondosan nyírt fűszőnyegek közepén pompázó nyáriházak között sétálok a bánya felé. Sehol egy lélek.
Az 1600-as évek elejétől 1933-ig működő kvarcbányához meredek lépcső vezet.
A bozóttal benőtt, sziklás domboldal történelmi értékű hely.
Az „elemkoktél” tagjai, felfedezésük időrendi sorrendjében: a gadolínium (Johan Gadolin 1794-ben), a tantál (Anders Ekeberg 1802-ben), a terbium és az ittrium (Carl Gustaf Mosander 1843-ban), az erbium, a holmium és a túlium (Per Teodor Cleve 1879-ben) és végül a szkandium (Lars Fredrik Nilsson 1879-ben). A tantált kivéve valamennyien a ritka földfémek családjához tartoznak, ezért Ytterbyt a „ritka földfémek bölcsőjének" lehetne nevezni.
A kvarc kitermelését 1933-ban megszüntették, és a bányát betontömbbel lezárták. Az American Society for Metal (ASM) a New Yorki szabadság szoborhoz, az Eiffel toronyhoz hasonlóan a fémipar történelmi jelentőségű vívmányai és helyszínei közé rangsorolja az Ytterby bányát.
A hegybe vájt üreget a hidegháború éveiben kőolajtermékek raktározására használták. Jelenleg a benzin utolsó maradékát távolítják el. A benzingőzök a domb tetején álló kéményen keresztül távoznak.
A tíz évre tervezett szanálás felénél tartanak, és csak ezután döntenek a vegyészek és geológusok Csipkerózsika-álomban szendergő kegyhelyének a sorsáról.
A dombtetőről messze el lehet látni.
Szamócát szedegetve ereszkedtem a hegyoldalon, és a Terbium-, az Ittrium-, a Tallium- és a Gadolinit útakon keresztül tértem vissza az Ytterby buszmegállóba.
A Terbium-út és a Bánya-út
* Közel nyolc évvel ezelőtt, 2015 júniusában jártam Ytterbyben.
Utolsó kommentek