Stockholmból legegyszerűbben a Viking Line hajótársaság kompjával, a Rosellával lehet eljutni a Botteni-öböl közepén elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó Åland (kiejtése: Ólánd) nevet viselő, 6500 kisebb nagyobb szigetből álló szigetcsoportra,
A Viking Line feliratú autóbusz reggel hétkor indul Stockholm központjából Kapellskärbe, a svéd fővárostól száz kilométerre északra fekvő kikötőbe. Az interneten előjegyzett jegyek boarding card-ra váltása és a személyi igazolvány - esetenként útlevél - felmutatása után beengednek a Viking Line terminál várótermébe
Beszállásra várakozó személygépkocsik.
Az Ålandról érkező, hatalmas Rosella óvatosan araszol a kikötőbe. Megindul a beszállás, a reggelire vágyók egyenesen a negyedik szinten levő önkiszolgáló étterembe tartanak. A cigarettázók a fedélzetre sietnek, ahol csapolt sör mellett üldögélve hallgathatják az élőzenét...
A nyílt tengeren a szél belekap Åland zászlajába, és kinyit a vámmentes bolt, benne a szokásos repülőtéri választékkal. (Talán csak az ital részleg van túlméretezve.)
Åland ugyan hivatalosan Finnország része, így Finnországgal egy időben lépett be az Európai Unióba, de adózás szempontjából „harmadik országnak” minősül, lehetővé téve az adómentes árusítást a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon.
A Kobbe Klintar
A másfél órai hajózás után elsőnek feltűnő sziget a Kobbe Klintar nevet viseli. A lapos szigeten 1862-1972 között révkalauz állomásozott.
A révkalauz-ház teraszán a messzeséget fürkésző révkalauz szobra a régi időket idézi. A piramisszerű, fehér épület kulturális események helyszíne, valamikor világítótorony szerepét töltötte be a szigetek közti navigációban.
A révkalauz–ház terasza
A révkalauz házban egy dizelmotorral hajtott kompresszorral működtetett sziréna, rettentően erős hangja számos hajót mentett meg a zátonyra futástól.
Az alattomos zátonyokkal megspékelt Åland-tenger mélyén azonban így is számos hajóroncs nyugszik. A Kobbe Klintar mögötti vizek mélyén találták meg például 2010 nyarán a búvárok az 1800-as évek közepe táján elsüllyedt, a benne talált pezsgősüvegekről világhíres schooner roncsát. Az 50 méter mélységből kiemelt, valószínűleg a világ legrégebbi pezsgőjét tartalmazó üvegek címkéi régen elfoszlódtak. Eredetüket a dugókon talált feliratok alapján az 1831-1841 periódusra és a Veuve Clicquot házra valamint a Juglar pezsgőgyárra vezették vissza.
A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-ról azt kell tudni, hogy a férje örökébe lépve 1805-ben vette át a Champagne ház vezetését. A Veuve Clicquot – azaz Clicquot Özvegye - gyártmányú pezsgőt a címkék narancssárga színe miatt Sárga Özvegynek is nevezik.
A 163 pezsgős üveg egy harmadának a tartalma eladhatótól a kiválóig terjedő minősítést kapott a szakértőktől, ami azt sugallja, hogy a tenger mélyén uralkodó sötét és hideg ideális lehetnek a pezsgőtárolásra. Az elmélet helyességének a kipróbálása végett a Veuve Clicquot cég 350 üveget süllyesztett a szigetek partjához közeli tengerfenékre. A cég szakértői háromévenként próbát vesznek, és összehasonlítják a pincében érlelt, azonos évjáratú pezsgővel.
Az ålandi önkormányzat elárverezett néhányat az értékes leletből. Egy üveg 1841 évjáratú Veuve Clicquot-ért 30 ezer eurót, egy Juglarért pedig 24 ezer eurót fizetett a szingapúri Buyan étterem tulajdonosa. Az árverésen befolyt összegből a mélytengeri régészeti kutatásokat finanszírozzák, míg egy másik részét a Balti tenger élővilágának megmentésére fordítják. A többit későbbi árverésekre tartogatják. Ennek azonban csekély a valószínűsége, mivel a finn kormány megorrolt az ålandi kormányra, mely szerintük vétett a száz évnél régibbi kultúrértékeket védő törvény ellen.
Folytatás itt.
Utolsó kommentek