Hobbiszakács

Irány Stavanger!

Hobbiszakács / Skandikamera

Válogatott gaszturbálások Stockholmból

Utolsó kommentek

  • Hobbiszakács: @Mormogi Papa: @googlegiggle: A Tücsök csak a Hangyával osztotta meg a véleményét. :-) (2021.02.24. 22:37) "A vadon szava"
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: @Enchantée: Asszem lesz még ilyen, mert téma az van, és épp fabulázó kedvemben vagyok. :-) (2021.02.24. 22:34) "A vadon szava"
  • googlegiggle: Nagyon tetszik, de mit szolt a Tücsök? (2021.02.24. 19:23) "A vadon szava"
  • Enchantée: Még, még, még, még, még, ennyi nem elég! :) (2021.02.24. 17:25) "A vadon szava"
  • α Ursae Minoris: Ez nagyon-nagyon jó!! (2021.02.22. 17:23) "A vadon szava"
  • Mormogi Papa: Pedig a Tücsök még be akarta nyújtani petícióját az összes Jean de La Fontaine szobor lebontására. (2021.02.22. 11:49) "A vadon szava"
  • Mormogi Papa: Régebben volt egy lékhalász poszt - ott kis kunyhókat tettek a jégre. Az segített. Ráadásul feltűnt, hogy a csövek nem egy vonalban vannak, így a bója lehetőséget kizártam. Köszi a fejtörőt! (2021.02.20. 22:01) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Mormogi Papa: @Hobbiszakács: :-) (2021.02.20. 12:08) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Hobbiszakács: @Mormogi Papa: Ahogy a mesékben mondják: ráhibáztál! A "félautomata" jéghorgászat kelléke. Svédül angeldon a neve, csukázásra használják. A harapást/fogást a felső fül lehajlásával jelzi. Egy időben... (2021.02.20. 11:09) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Hobbiszakács: @α Ursae Minoris: Ránézésre én is behavazott bójának véltem a hókupacokat. Aztán eszembe jutott a jégen vágott horgászat! A hókupac a befagyás ellen "védi" a léket. (2021.02.20. 11:02) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Mormogi Papa: Mintha lenne rajta orsó - talán a csövön át húzzák fel a fogást? Vagy a jég vastagságát mérik? (2021.02.19. 21:42) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Mormogi Papa: Lékhorgászok helyét foglalja talán? Igazából nem tudom. (2021.02.19. 17:27) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • α Ursae Minoris: Azt gondolnám, hogy hajókat kötnek ki hozzájuk - vagy esetleg magát a stéget rögzítik hozzájuk, csak most a stéget is bevonták télire... (2021.02.19. 08:21) Kitalálós poszt - Mi áll ki a befagyott tengerből?
  • Hobbiszakács: @Vidor Komor: Szuper! :-) (2021.02.17. 21:47) A zebrák és az oroszlán
  • Vidor Komor: No, nem akarok beleszólni a kottába, de az utolsó mondatot elcserélném, tekintve, hogy a vírusos fertőzés veszélyéről lenne szó, és nem a gyanújáról. Ez volt: "A helyszínre érkező keselyűk elvetet... (2021.02.17. 18:53) A zebrák és az oroszlán
  • Utolsó 20

Címkék

Tapasztalatcserén Moszkvában (1)

2020.12.14. 10:37 :: Hobbiszakács

Moszkvában negyven évvel ezelőtt, az Afganisztán szovjet megszállása miatt több ország által bojkottált nyári Olimpia évében jártam.

1980-ban kémiai kutatóintézetünk dolgozói előtt ritkaságszámba menő alkalom nyílt külföldi tanulmányútra jelentkezni. Túl jól hangzott, párttag sem voltam, ezért egy moszkvai egyetemet neveztem meg. A többiek olyan neves nyugati egyetemeket céloztak meg, mint a Sorbonne vagy a Harvard. A kéréseket két kivétellel visszautasították. Az egyik enyém, a másik a Dáné volt, aki főnök lévén több helyre aspirálhatott, ezért – miután jót nevetett a választásomon - a Sorbonne mellé beírta Moszkvát.

intezet.jpg

Három napnál hosszabb tapasztalatcserére csak a Központi Kémiai Intézet igazgatójának, Elena Ceausescunak az engedélyével lehetett külföldre utazni. Ilyesmire a tudós elnökfeleség egykori kollégái, a legöregebb laboránsok sem emlékeztek. Ritkán járt be, egyszer mégis sikerült összefutnom vele. A nagy árvíz alatt, azt hiszem 1975-ben, a hegyekben lezúdult esőtől megáradt Dimbovita kiöntéssel fenyegette Bukarestet. Sokadmagammal a hídon álltam, és borzalommal vegyes kíváncsisággal figyeltem a talpam alatt rohanó koszos víztömeget, amikor az intézet felől népes küldöttség érkezett. Lenuca a korlátba kapaszkodott, és a fővárost fenyegető áradatra meredt. Tekintetétől a hullámok meghunyászkodtak, és néhány nap múlva csak egy vékonyan csordogáló erecske emlékeztetett a csodatételre. (True story – ahogy az amerikaiak mondják.)

Azt, hogy az engedélyezett három nap helyett egy hétig élvezhettem szovjet barátaink vendégszeretetét, azt Dán mesterien megkomponált útitervének köszönhetem: vonattal Kolozsvár-Bukarest-Moszkva oda két nap, vissza megint két nap… Mi pedig elmentünk repülővel. Érvelés helyett megoldottuk a problémát. Magyarba ültetett román szóval deszkurkáltuk magunkat.

Az Otopeni repülőtéren utastársaink megrohanták a gépet. A sietős beszállókat a gép belsejébe terelték, mi pedig utolsókként az első osztályon kaptunk helyet. Nem első alkalommal repültem, a hatvanas években repülővel utaztunk Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Húsz percet tartott az út, kisgyermekként az ablaküveghez tapadva néztem a semmitmondó tájat és az előre-hátra sétáló bogot a farokszárnyat mozgató girbegurba dróton.

Moszkvában az Olimpia alkalmára épített vadonatúj Seremetyevó-2 repülőtéren landoltunk.

- Hova mennek? - kérdezte a határőr.

- Hát hova, ha nem Moszkvába! – kedélyeskedtünk.

Vállat vont, és bekanyarította az útlevelünkbe azt, hogy MOCKBA.

Ez volt az első rossz húzásunk.

Fogadtatásra hiába vártunk. Pedig még a hangosbeszélőn is bemondattuk, hogy megérkeztünk. Feladtuk a várást, és kiléptünk a novemberi éjszakába. A bejárat előtt egy fekete Volga állt. Bekopogtunk, a sofőr kiszállt, egy szó nélkül elvette a bőröndünket, és berakta a csomagtartóba. Robogtunk a hatalmas szovjet sötétségben. Eredménytelenül próbálkoztunk gyatra orosz tudásunkkal társalgást kezdeményezni. Biztos, hogy ránk várt? Vajon hova visz minket? Választ nem kaptunk. Hogyne, hogy írásban jelentse, miről beszélgetett velünk. Ez bevett szokás volt a szocialista táborban. Az intézetünk szekusa szombatonként beült Dán irodájába. Egy ilyen alkalom után szólt Dán, hogy nem ártana, ha írásban beszámolnék a tengeri sátorozásaimról. Arról hogy kikkel találkoztam, és miről beszélgettünk.

Hatalmas épület előtt álltunk meg. Dán elővette a kiszállásra kapott rubeljeit.

- Szkolko? – kérdezte.

Erre sem kaptunk választ. A sofőr kiadta a csomagjainkat, és elhajtott.

Az Universzitétszkájá szálloda lobbija üresen tátongott.

– Csak várni kell – mondtam, jelezve, hogy pedzem a dörgést.

Igazam lett. Megjelent egy jótét lélek, és lifttel felvitt az ötödik emeletre, ahol egy nyitott ajtajú szobába, a dezsurnaja szentélyébe vezetett. A szobánk kulcsa a duruzsoló szamovár melletti asztalon volt. Emberünk forró vizet eresztett a porcelán teáskannájába, és visszavonulót fújt. Moszkvát járt ismerőseink figyelmeztettek arra, hogy a látnivalókra jegyigénylést jó előre le kell adni, ezért a listánkat az asztalon hagytuk. Az enyémen az 500 méter magasságával sokáig „világrekorder” Osztankinói televíziós torony, a cirkusz és egy hokimeccs szerepelt. Dánnak nem voltak ilyen magasröptű kívánságai. Őt a Bolsoj, a Kreml múzeuma és a Tretyakov képtár érdekelte.

A szobánkról, melyben két ágy és egy íróasztal volt, eszembe jutott a kínai szállodák „rangsorolása”.

Az egy csillagos szállodai szobában a deszkapadlót maotorinával kezelik, szalmaozsákon alszol a falra tűzött, újságból kivágott Mao kép alatt.

A két csillagosban a föld maozaik, az ágy maotrác, a falon fekete-fehér Mao kép lóg.

A három csillagosban a padlót maokett borítja, rekamaon alszol a színes Mao kép alatt.

Dán nevetés helyett hol a fülére, hol a falra mutatott. Szerintem túltolta az óvatosságot.

Megettük az útra készített szendvics maradékát, és jó éjszakát kívántunk egymásnak.

(Folytatása következik.)

3 komment

Címkék: 1980 kolozsvár Moszkva Bukarest Tapasztalatcsere Moszkvai nyári Olimpia

A bejegyzés trackback címe:

https://hobbiszakacs.blog.hu/api/trackback/id/tr6616338618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2020.12.14. 19:23:11

Minden jó ... hiszen visszajöttetek Maoszkvából

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2020.12.15. 14:47:22

@Mormogi Papa: Akkortájban kaptak össze a szomszédok. A határ mentén gyakra előfordult, hogy kínai szénaboglyák békésen szántó szovjet traktorra adtak le lövéseket. A traktor vezetője kénytelen volt lángszóróval viszonozni a "baráti tüzet".

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2020.12.15. 15:41:23

@Hobbiszakács: Majd elrepült.
A Zolimpiára mi is készültünk: életem első munkahelyén szakmányba csomagoltuk a "tartalék" alkatrészeket.
(Ez az a görög félisten, aki eltűnéseiről nevezetes.)
Pedig a kereskedelmi osztályon dolgoztunk, de hát "több kéz..."
süti beállítások módosítása