A svédek összeborzonganak, amikor gyermekkorom zsíroskenyeréről nosztalgiázom. A disznózsír hiányzik az étrendükből, csak a legeslegöregebbek emlékeznek rá. Pedig a Skansenben tartott hagyományos karácsonyi vásáron a leghosszabb sor az ősrégi recept szerint zsírban sütött kolbullet – azaz szeneslepényt - áruló kifőzde-kunyhó előtt kanyarog.
A kalóriadús favágóflekken a nehéz körülmények között élő-dolgozó svéd favágók eledele volt a hosszú, hideg teleken. Egy személyre 10 deka füstölt vagy sózott sertéshúst (oldalas), kb. 1,5 deciliter vizet, 1 dl lisztet és egy csipetnyi sót kell számolni. Először az apróra vagdalt oldalast forró fémserpenyőben nyílt tüzön ropogósra sütik. Olvasztott sertészsírt adnak hozzá, majd ráöntik az előre elkészített, palacsinta sűrűségű vizes tésztát. Három perc múlva a lepényt feldobva megfordítják – nem lenne eredeti, ha lapátot használnának - és a másik oldalát is ropogósra sütik. Egyesek szerint az igazi kolbullenek „a kéményen kell kimennie, és ott kell visszajönnie„ ahhoz, hogy jó füstös íze legyen.
Utolsó kommentek