Svédországban a hagyomány szerint augusztus első hetében tartják az év első ráklakomáját.
A rák halászata augusztus 3-án éjfélkor kezdődik, és november elejéig engedélyezett. A friss zsákmányt forró vizes katlanba zúdítják. Az arasznyi rákok haláltusája egy percig tart, ez még belefér a humánus exterminálás fogalmába. A kaporral és tengeri sóval fűszerezett lében az eredetileg fekete rák szép vörös lesz.
Jobb családokban a nyári ház teraszán terítenek, és rákmotívummal díszített mellkendőt, és keménypapír fejfedőt viselnek. A világítást biztosító vigyorgó lampionok az éjszakai rákhalászat egyik fontos kellékét, a teliholdat idézik.
(A tíz évvel ezelőtt készült fényképet megviselte az idő vasfoga.)
A vacsorához feltétlenül szükséges egy nagy halom vörösre főtt rák, snapsz – ami vagy köményes pálinka (például Herrgård) vagy Abszolut vodka - valamiféle csípős sajt és pirítós kenyér. És jó sok hideg sör. Esetleg egy énekeskönyv, ugyanis a még jobb családokban koccintás előtt énekelnek.
Ha valakit meghívnak ráklakomára, akkor a következő a teendő.
Kiveszünk egy rákot a középre helyezett tálból. Fiút vagy lányt, mindegy. Miből tudjuk azt, hogy melyik rák a fiú és melyik a lány? Egyszerű: a lánynak a farok része, a fiúnak az ollója szélesebb. (A baloldali a rákfiú, a jobbodali pedig a ráklány.)
A rákot a szánkhoz emeljük, és behunyt szemmel szívni kezdjük a hasát. Ennek az elmulasztása sértés a házigazdára. (Szürcsölés és elismerő hümmögés ajánlott.) Nem kell aggódni, mert kellemes kapros hal íze van. Ezután letörjük az ollókat, és félrerakjuk. Lenyessük a rák szemeit és a tapogatócsápjait, letépjük a farok részt. Ezután felnyitjuk a páncélt. Felemeljük, mint egy ládikó tetejét. A kemény páncél belső falán lerakódott sárgás valami a rákvaj. (A grízkonzisztenciájú, sárga nyálkával bevont potrohot nem mindenki szereti, nyugodtan átugorhatjuk.)
A céltudatos vendég a farokkal kezdi. Megroppantja, és kibontja belőle a rózsaszínű izmot, a legfinomabb falatot.
A középen húzódó, feketés színű végbelet kihúzzuk belőle. Ebben a pillanatban így néz ki a tányérunk (bal oldalt látható a kiráncigált farok):
Ugyanezt addig ismételjük, amíg fél tucat rákfarok áll készenlétben.
Ekkor a rákvajjal megkenjük a pirítós kenyeret, vékony szelet sajtot helyezünk rá, és jól megrakjuk rákfarokkal. Nagy harapás, utána pohár a kézbe, és Szkól!
Ezután az ollókat feszegetjük, tördeljük, szopogatjuk. Kutatunk hús után.
Ügyeljünk arra, hogy a tányérunk ne úgy nézzen ki, mintha bomba csapott volna bele. Ajánlatos katonás rendben felsorakoztatni a rákpáncélokat. Már csak azért is, hogy láthassák, hogy mennyit ettünk :-)
Akinek ez a magyarázat nem elég, az nézze meg ezt a youtuben talált, nevelő hatású (két részes) filmecskét:
Utolsó kommentek