Hobbiszakács

Irány Stavanger!

Hobbiszakács / Skandikamera

Válogatott gaszturbálások Stockholmból

Utolsó kommentek

Címkék

La Régalade - Bisztró a Zamatos Lakomához

2009.06.22. 09:51 :: Hobbiszakács

 

Két Michelin csillag kiváló konyhát-éttermet sejtet, melyért „érdemes hosszabb kitérőt tenni”. Ha úgy vesszük, hogy Párizsban a La Régalade bisztró háromnegyed órás zötykölődésre volt a szállodánktól, és mi egy étkezés kedvéért kétszer is „kitértünk”, akkor a La Régalade legalább két és fél csillagos.
 
A La Régalade bisztróról először A Bűvös Szakácson olvastam. Utánanéztem az Interneten, és azt tapasztaltam, hogy beszámolók kivétel nélkül igazolják a magas értékelést. Tíz nappal a párizsi utunk előtt, péntek estére foglaltam asztalt, amit Bruno Doucet, a La Régalade séfje e-mailben visszaigazolt. A biztonság kedvéért rögtön a megérkezésünk után, csütörtök este ellenőriztem. Kedves, angolul jól-rosszul beszélő hölgy – vagy én nem értettem azt, amit ő mondott, vagy ő nem értette azt, amit én mondtam - válaszolt, és közölte, hogy félreértés történt, nem találja a nevünket a listán. Nem hagytam magam lerázni. Erre átadta a kagylót egy másik hölgynek, aki ugyan megtalálta a nevünket a helyfoglaló listán, de csak ebédidőben tudott helyet biztosítani.
Hölgyekkel elvből nem vitatkozom, ezért másnap reggel felkerekedtünk a harmincadik évét töltő Ünnepelttel, hogy személyesen nézzünk utána a helyzetnek. A legrosszabb esetben löncsözünk egyet.
A térképről kiderült, hogy a Jean Moulin utca 49 szám a Montmartre-től, ahol laktunk, pontosan húsz megállóra, a négyes metrónak az Alésia és a Port d’Orléans nevű állomásai között van. Az első megállónál a Chelsea hátvédsora, a másodiknál Usama és népes családja passzírozta be magát a zsúfolt vagonba. A hetediknél valamennyien leszálltak. Az út hátralevő részén az utazóközönség izgatott turistákból és a helybeli lakosság köréből verbuválódott.
Port d’Orléansnál, a végállomásnál szálltunk le, és a Boulevard Brune-n addig mentünk, amíg kereszteztük a Jean Moulin-t. Úticélunk a saroktól harminc méterre állt.
A "La Régalade" - magyarra a "zamatos-jóízű élvezetnek-megvendégeltetésnek" szókombinációval fordítanám - kicsi volt és üres.
Benyitottunk. Bruno a bárpultnál állt, és telefonált. A konyhából udvarias de elutasító tekintetű hölgy bukkant elő, és a már megszokott módon próbált elzavarni. Szerencsénkre Bruno nemcsak emlékezett a levélváltásunkra, hanem megtalálta a nevünket is a foglalások között.
Estig több mint félnap állt a rendelkezésünkre. Visszacancukáztunk a városközpontba. A Szajnaparton sétálgattunk, és a látnivalóknak áldoztuk a figyelmünket.
 
 
Este megismétlődött a délelőtti jelenet. Megint csak Bruno sietett a segítségünkre. Kárpótlásul mi választhattunk helyet.
A szűk, levegőtlen helyiségre való tekintettel az ajtóhoz legközelebbi sarkot választottam, ahonnan ráláttam a teremre. Tekintettel a szomszédos asztaloknál ülőkre – többnyire helybeli házaspárok, bohémnek kinéző fiatalok– villanófény nélkül fotóztam. A várakoztató falat sertéspástétom volt parasztkenyérrel, hozzá cserépköcsögben apró ecetes uborkákkal. Mellé a ház ajándékát, sauvingnon blancot ittunk. A pástétomon sem a só, sem a bors íze nem érzett, mégis etette magát.
Az Ünnepelt többszörös felszólításra hagyta abba a zabálást.
Az előételnek mindketten a habos rókagomba levest választottuk, libamájjal, ropogós krutonnal és snidlinggel.
Ízek és textúrák csúcstalálkozója! Ha a pástétom a Traviata sejtetős nyitánya, akkor ez a Live And Let Die !
A rózsaszínre sült borjút, könnyű, pecsenyelével ízesített, aprócska rókagombákkal felturbózott zöldségágyon, mustármaggal kevert krumplipürével tálalták.
 
A zamatosra sült hús íze semleges volt, a dél-nyugat francia vörösbor sem tudta "előhozni". Vagy csak a megszédült ízlelő gumóink nem akartak magukhoz térni. (Utólag meggondolva, a leves után elkelt volna egy kis ínytisztító hab.)
Az Ünnepelt a végére vaníliakrémet rendelt. A tetején friss málna és eper díszelgett.
 
Nekem a leheletkönnyű és forró grand Marnier szufflé, egy klasszikus, már-már elfelejtett francia fogás tetszett meg.
Ízlelő gumóink búzamező kalászaihoz hasonló módon hajladoztak.
Az est élménye napok múltán fogalmazódott meg:
La Régalade azt nyújt, amit a vendég kíván... és még ennél is többet.

 

11 komment

Címkék: párizs bruno doucet la régalade

A bejegyzés trackback címe:

https://hobbiszakacs.blog.hu/api/trackback/id/tr351198635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.06.22. 14:14:30

Ha szabad szinesztéziával kifejeznem magam:
Ínycsiklandó látvány :-)))

De mit nekünk kettő, mikor a kellemes étkezésben részt vesz - mint a "szem-száj ingere" kifejezésünk is utal rá - több érzékszervünk is… látás, szaglás, ízlelés, tapintás… még a hőérzetet is megkockáztatnám, bár ennek megítélése eléggé eltérő: "van aki forrón szereti" - magam inkább langyosan, mert leégett szájpadlással kevésbé érzem az ízeket :-)))
A fülünknek csak járulékos örömök jutnak (bár a kenyérpirítóból kiugró szelet zaja, a kukorica pattogása válthat ki "pavlovi reflexet" :-))) - de egy kellemes társalgás a fogások szünetében, magunk választotta (nem ránk kényszerített) halk zene lehet jótékony hatással. (Részemről a nyelv élvezete is hozzáadódnék - legfeljebb elvesznék a fogások neve között. Mindig is az ételféleségek "lefordítása" bizonyult a leglehetetlenebb próbálkozásnak. Amiből állnak, az még csak-csak, de mi a fenét lehet lefordítani azon, hogy mondjuk "Brassói aprópecsenye" - aminek ráadásul Brassó városában hírét sem hallották…)

Az ünnepeltnek sok boldog évet!
Az ízlelőbimbóknak meg kellemes tavaszi szellőt, ne vad vihart :-)

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2009.06.22. 18:40:22

@Mormogi Papa: Köszönet a jókívánságokért! Az ételek-fogások nevét nem épp a legegyszerűbb lefordítani. Legfőképp a tordai, kolozsvári na meg a Jókai :-) előnévvel ellátott fogások okoznak nemzetközi (meg)érthetetlenséget.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.06.22. 20:16:11

@Hobbiszakács: pedig a juhtúró, meg a szalonna alapanyag :-)
Édesanyámnak volt számos versikéje, a legtöbbnek vagy az eleje ragadt meg bennem - vagy csak egy része. (Nagymamánál is így volt, sajna - néhány gyermekversét szívesen emlékezném unokáimnak :-(((
Szóval volt egy:
"Bori, Teri, Borbála
......mennek Tordára." - csak ennyire emlékszem. (Vagy Mari? :-)
A 100 kötetes bablevesről meg olvashattad balfogásomat. Illetve félrekapcsolt az agyam.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.06.22. 20:28:19

Blogmotor az "ISE"-vel együtt mondjon le -pláne, hogy "mindent kétszer mond..."

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2009.06.22. 20:34:11

@Mormogi Papa: Vonalban voltam, és kiszedtem a másolatot :-)

"saját levében" · http://sajatleveben.blogspot.com 2009.06.22. 22:05:54

Párizs megér egy klisét, avagy vigyázó pányvátok Párisra vessétek!

De nem értem, miért nem zabálhat az Ünnepelt kedvére? Legalább ilyenkor?

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.06.22. 22:37:25

@Hobbiszakács: Utólagos, ám nem kevésbé hálás köszönetem! Jó nyaralást :-)

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2009.06.23. 09:51:29

@"saját levében": Nem akartam, hogy jóllakjon, és a vacsora hátralevő részén nézőként vegyen részt :-))

"saját levében" · http://sajatleveben.blogspot.com 2009.06.23. 12:55:44

Ja, akkor jó. Már éppen ki akartam húzni ezt a családot a listámról. A lista címe: "kikkel érdemes rokonságba keveredni még ezen a sárgolyón?"

CS.T. · http://gasztronautakft.hu 2009.06.28. 21:58:16

Én most is csak összehúzott szemöldökkel irigykedve próbálom beleélni magam az ízekbe!
:-)
Én is hobbiszakács akarok lenni!

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2009.06.29. 08:37:35

@CS.T.: Azt elhsizem :-) A legjobb benne az, hogy legtöbbször a más főztjét eszed
:-))

Otthon a Zasszony kedvéért maszatolok a konyhában. Újabban panna cottát reggelizik és tiramisut vacsorázik. Hogy napközben mit eszik, azt nem tudom :-)