Ha adalékban szegény, vagy egyenesen adalékmentes élelmiszert akarsz vásárolni magadnak Svédországban, akkor a macska- és kutyatáp osztályon keresgélj. Az állattápban nem fordulhatnak elő olyan kétes hatású adalékok, mint például az azoszínezékek, a glutamát, az aszpartám valamint a nátrium benzoát (népszerű konzerválószer).
A finnyás norvég macskáról eszembe jutott a Nobel-díjas Doris Lessing macskája. Az, amelyik annyira válogatós volt, hogy a lassú lángon sütött borjúmájon és a posírozott tőkehalon kívül mást nem volt hajlandó megenni.
Doris néni macskája után keresgélve bukkantam rá egy, még 2008-ban megjelent újságcikkre, mely szerint Svédországban az emberi fogyasztásra alkalmasnak tartott (és engedélyezett) 315 adalékanyag több mint felét, szám szerint 180-at tilos állateledelbe keverni. Ennek köszönhető az, hogy a kutya- és a macskatáp egészségesebb, mint az emberi fogyasztásra szánt eledel.
- A hatóságok abból indultak ki, hogy az állatokat kötelességünk megóvni – mondta az újságcikkben megszólaltatott tápanyag szakértő. - Az állattal ellentétben az ember el tudja olvasni a címkét, és azt az ételt választja magának, amelyet megfelelőnek tart.
Újabban egyes cégek adalékmentes táplálékot forgalmaznak. Az általuk forgalmazott macska- és kutyatáp húst, zöldséget, gabonaféléket, zsírt és ásványi sókat tartalmaz. Aki pedig egy újabb adalékot akar az állati ételbe, takarmányba keverni annak költséges tudományos vizsgálatra támaszkodva kell bebizonyítania, hogy az hasznos és ugyanakkor veszélytelen az állat számára.
Utolsó kommentek