Ránézésre túrós puliszka, pedig mégsem az.
A polenta már csak azért sem puliszka, mert a hozzávaló kukoricaőrlet/puliszkaliszt otto, azaz nyolc soros csőstruktúrájú, olasz kukorica fajtából készül, három „minőségben”: A "BRAMATA" durva, klasszikus-rusztikus kukoricaliszt, a "FIORETTO” szemcséi apróbbak. A belőle készült polenta krémes állagú. A harmadik, a "FUMETTO" a liszt finomságú őrlet.
Hozzávalók - a polentához
250 gramm „fioretto” minőségű kukoricaőrlet
1,250 liter víz
1 kiskanál só
Elkészítés:
A sós, langyos vízbe beleszórtam a "málélisztet". Habverővel keverve, mintha tejbegrízt főznék. Lassú tűzön felforraltam, és 30-40 percig főztem. Időnként megkavartam, hogy ne kapjon oda. Minél tovább főztem, annál selymesebb lett az állaga, és ahogy elkötelezett gurmék mondják, „előkerültek a rejtett lehetőségek”.
Bill Buford, a „Heat” szerzője, a New York-i Babboban kuktáskodott, és ott látta, hogy a polenta egy nagy lábosban főtt, és aki épp arra ment, az kavart egyet rajta.
Hozzávalók - a túrós polentához (négy személynek)
A kész polenta
100 -150 gramm ürömi füstölt szalonna
250 gramm csípős juhtúró, jelen esetben román "Brinza de burduf"
Branza de burduf
A füstölt szalonnából apró csíkokat/kockákat vágtam, és lassú tűzön szalonnatepertőt/pörcöt készítettem.
A szalonnából kiolvadt zsír egy részével kizsírozott jénai edénybe polentát, túrót és szalonnatepertőt rétegeztem. Amíg a készlet tartott.
180-200 C fokra előmelegített sütőbe raktam, és 40 percet sütöttem.
A folytatást az olvasó képzeletére bízom
Utolsó kommentek