Jöns Jacob Berzelius (1779-1848) szobra Stockholmban (K. G. Qvarnström műve)
"Alig tudtam kivárni másnap reggel azt az időt, amelyet illőnek ítéltem Berzelius felkeresésére. Az Akadémia házában lakott. Dobogó szívvel csengettem. Egy virágzó megjelenésű, finoman öltözött erős férfi nyitott ajtót. Berzelius volt. Barátságosan fogadott, mondván, hogy már régóta várt. A legtökéletesebb német nyelven beszélt. Amikor laboratóriumába vezetett, úgy éreztem, mintha álmodnék, kételkedvén abban, hogy valóban igaz, hogy e klasszikus helyiségbe, vágyaim netovábbjába kerülök."
A leírás Friedrich Wöhler, német kémikustól származik, aki egy évig Berzelius mellett dolgozott Stockholmban. Wöhler fordtotta le németre Bezelius tankönyvét, a Lärbok i Kemient melynek első kötete 1808-ban jelent meg svédül. Wöhler volt az, aki évekre rá először állított elő szervetlen anyagból - cián és ammónia - szerves anyagot - karbamidot - és ezzel "halálos döfést" ejtett az életerő (vis vitalis) elméleten.
Közel kétszáz évre rá nekem is lehetőségem nyílt a kémia - túlzás nélkül - egyik legnagyobb tudósának, Jöns Jacob Berzeliusnak a laboratóriumi tárgyai között "megfordulni". Kivételes szerencsémre fényképezni is lehetett.
"Másnap már dolgozni kezdtem - írja Wöhler. - Személyes használatomra kaptam egy platinatégelyt, egy mérleget súlyokkal, egy mosópalackot és mindenekelőtt meghagyta nekem, hogy készítsek egy forrasztócsövet, melynek használatát igen fontosnak tartotta."
Vajon ezzel a mérleggel mért Wöhler?
Berzelius fedezte fel a cériumot, a szelént és a tóriumot, izolálta a szilíciumot, a cirkóniumot és a titánt, és ő vezette be a ma is használatos vegyjeleket. Tőle származik a katalizis és az izoméria elnevezés is. (Ennyi bőven elég a "legnagyobb" címhez.)
Berzelius számos új módszert vezetett be a kémiai elemzésben, és a laboratóriumi technikában, az ő nevéhez fűződik a vízfürdő, a szárítókamra, a mosópalack, és ő használt először szűrőpapírt, gumicsövet és kémcsőállványt.
Kétszáz éves desztilláló készülék
Berzelius 1808-tól akadémiai tag, 1815-1832 között pedig a stockholmi Karolinska Orvosi- Sebészeti Intézet kémiaprofesszora volt. Életében számos kitüntetés "érte".
A Francia Köztársaság Becsületrendje (1830, fent), és egy dán kitüntetés (Royal Danish Dannebrog Order, 1840).
A Royal Society in London aranyérméi (1836).
Berzelius Stockholmban, a Solna temetőben nyugszik. Sírja közvetlenül a templom mellett van.
Utolsó kommentek