A Candela cég elektromos szárnyashajója, a Nova tavaly óta járja a stockholmi vizeket.
A 12 méter hosszú, 4,5 méter széles, 10 tonna súlyú, szénszálból készült katamarán, a világon az első elektromos személyszállító komp, amely szárnyashajó-technológiát alkalmaz.
A szoborgalériát Stockholm északi részén, a Näsby palota közvetlen szomszédságában álló, évszázados épületben lehet megtekinteni.
Első évben egy idős kutatóhoz osztottak be, aki rövid betegség után eltávozott a körünkből. A projekt, amit rám hagyott a tiszta nátriumbikromát előállítása volt. Az iparban a nátrium kromát és a kénsav reakciójával állították elő, ezért a bikromát bőven tartalmazott szennyeződést, azaz nátrium szulfátot. Átkristályosítással nem volt érdemes foglalkozni, mert mindkét anyag jól oldódik vízben.
- Megoldhatatlannak látszó probléma – mondtam Mónikának. Ötödéves vegyészhallgató volt, az államvizsga dolgozatát készítette nálunk. - Hiába próbálkozunk sósavval. Akkor nincs szulfát, de van klorid. A salétromsavval ugyanaz a helyzet. A megoldást krómsav jelentené, vagy egy olyan sav, amelynek nincs anionja – foglaltam össze a lényeget.
- Hogyan lesz ebből dolgozat? - kérdezte Mónika.
Azt szeretném megtudni, hogy a nagykereskedésben forgalmazott folyékony tojássárgájához kik törik fel a tojásokat? Csak tán nem az erdei manók?
Grillezett csirkemell
Kedvenc TV programom a Would I Lie to You?, amelyben celebek és humoristák a kezükbe nyomott lapról állításokat olvasnak fel. A panel résztvevői szavazással döntik el, hogy igaz-e vagy sem.
Nekem is lenne ötletem. Például az, hogy a pályafutásom kezdetén, egy üveg konyakba került megoldani egy kutatás projektjét.
Gondolatban hallom a felém záporozó szabványkérdéseket.
- Mikor történt és hol?
- Ötven évvel ezelőtt Romániában. A kémiai kutatóintézet gyakorló kutatója voltam. Akkoriban vezették be az alapkutatás helyett az importból származó anyagok előállítását.
- Mi volt a kutatás célja? Mit kellett előállítanotok?
- A magasnyomású higanygőzlámpák belső falára felvitt luminofort, a lumineszkáló magnézium fluorogermanátot…
Napsütéses délelőtt érkeztünk a szigetre. A nyári ház előtt Erik, a rókaképű tulaj várt. Miután elmagyarázta a fontosabb tudnivalókat, felkapta az ajtó mellől a vedrét, és kellemes tartózkodást kívánt.
- Mi van benne? - kérdezte csak úgy mellékesen Kati.
- Rókagomba, a sziget kincse – mutatta büszkén a sárgán virító gombákat Erik.
- Micsoda finom gombapaprikást tudnék rittyenteni belőle – sóhajtott Lonci. - Nem adja el?
- Már elígértem - mondta Erik.
Fölösleges volt rákérdezni. Tudvalevő, hogy a gombalelőhelyek titkát nem szokás elárulni.
Másnap a reggeli után elindultunk gombászni. Sajnos Erik írmagot sem hagyott a sziget kincséből. Megadóan poroszkáltunk hazafelé a keskeny földúton.
- Figyeljetek csak! – mutattam egy bokor ágára kötött piros szalagra. – Vajon mit jelöl?
Huppancs a szülei rábeszélésére jelentkezett a „Legyen Ön a Húsvéti kedvenc” versenyvizsgára.
- Pályázd meg! - mondták neki. - Legalább csinálsz valamit ahelyett, hogy napszámba rágnád a répát.
A szomszéd nyúlcsalád magabiztos fenegyerekének,Tapsinak is megtetszett a húsvéti szimbólum szerepe.
„Sokkal szebb bundám van, gyorsabb vagyok, és még a legnehezebb helyekre is képes vagyok tojásokat rejteni. Huppancs helyett én leszek az ünnep arca" – határozta el Tapsi.
- Miért éppen én? - küzdött Huppancs az önértékelési dilemmájával. - "Miért pont én legyek a Húsvét jelképe?” - kérdezte fűtől-fától.
Reggelente elnézem a Fontana di Trevi melletti palotára szerelt webkamerán, ahogy a hajnali dermesztő hidegben, esetenként zuhogó esőben pózolnak a turisták a fotókhoz.
A legenda szerint, aki bedob egy pénzérmét a Trevi kút vizébe, az még visszatér az „örök városba”.
A Jézus életéből merített jeleneteket Julius Kronberg örökítette meg 1899-1900-ben.
A kis Jézus, Mária és József az istállóban. Mellettük két angyal. Előttük térdelő királyok.
A Tanzániához tartozó Zanzibár sziget partjait az Indiai Óceán mossa, mosogatja.
Az első tanítási napon a nyuszik ki nem fogytak a kérdésekből.
- Miért hosszú a fülem? – kérdezte a tanító nénitől a stréber Nyuszika.
Újabban a hírek helyett a Namib-sivatagi vadállat itatónál felállított webbkamera élő adását nézem.
A stockholmi metró falán méretes hirdetés csalogatja a zsebpénzre vágyó fiatalokat.
"Minthogy olyan munkát vállalj, amelyhez nem fűlik a fogad, próbáld ki a Javítóíntézetet."
* Javítóintézet alatt értsd a börtönt. Svédországban ugyanis nem büntetnek, hanem a szabadulás utáni, új életre nevelnek.
A stockholmi szürke gémek Stockholm "Királyi Vadaskertjét" övező erdősáv magas fáin fészkelnek.
- Régóta nem meséltél Sherry.
- A gyerekek lekötik minden percemet. Mi lenne, ha te mesélnél fenséges királyom?
- Miről meséljek, drága Sherry?
- Például arról, hogy miért lettél krónikus nőgyűlölő?
- Szomorú történet, nem való érzékeny lelkű hallgató fülének.
- Egy életem, egy halálom, állok elébe – mondta Seherezádé, és felpolcolta magát a díványon.
- Még azelőtt történt mielőtt apád, hű vezérem férjhez adott hozzám – emlékezett Sahriár. - Öcsém, Sáh Zámán, aki a szomszéd ország királya, bejelentette, hogy meglátogat. Nagy örömmel vártam, de a máskor oly vidám öcsém beesett arccal, gondterhelten érkezett, Még a szokásos őszi vadászatra sem kísért el.
Az idő úgy látszott, jól tett neki, mert visszatértemkor már a régi formáját mutatta, és a szomorúságának az okát is elárulta.
- Hozzád indultam drága bátyó, feleúton voltunk, amikor eszembe jutott, hogy a nagy sietségben az ajándékokat otthon felejtettem. Hűséges testőreim tábort vertek, én pedig hazavágtattam. Éjszaka volt, mire hazaértem. Amint beléptem a lakosztályomba, mit látnak szemeim? A királynő, a feleségem, mindkét karjával a fekete szakácsot ölelve alszik. A világ elsötétült a szemem előtt. Ha ez megtörtént, amikor még a város látótávolságán belül vagyok, mit tett volna ez az átkozott kurva a bátyám udvaránál való hosszú távollétem alatt? Nem sokat töprengtem, hanem egyetlen kardcsapással végeztem velük. Vérbe fagyva hagytam őket. Visszatértem a táborba, anélkül, hogy bárkinek említést tettem volna a történtekről. Az út hátralevő részén nem tudtam szabadulni az elém tárult jelenettől. Hogyan tehette ezt velem a feleségem? Hogyan tudta kiváltani a saját halálát?" A bánat hatalmába kerített, testem elgyengült.
- És mondd, mi volt az, amitől megvigasztalódtál? – kérdeztem őszinte érdeklődéssel.
- Ezt nem kívánhatod tőlem – felelte Zámán.
Hosszas, időnként fenyegetésbe torkolló faggatásra, végül elárulta az okát. Bár ne tette volna.
- Amíg távol voltál, akaratlanul meglestem a felséged és a kertben sétáló népes társaságot. A királynőt tíz udvarhölgye és tíz fehér rabszolgája kísérte – emlékezett Zámán. - A szökőkúthoz érve levetkőztek, és mindannyian párba álltak. A királynő sem maradt sokáig egyedül. „Ide hozzám, Saeed!” kiáltására egy hatalmas termetű, szemét vadul forgató szerecsen jelent meg. A királynőhöz lépett, átkarolta a nyakát, megdöntötte a lábát, és lefektette. A sógornőm a lábát a szerecsen dereka köré fonta, úgy egyesültek, mint a gomb a gomblyukkal. Hasonló módon jártak el a többi rabszolgák a lányokkal, amíg mindenki ki nem elégítette szenvedélyeit. Addig nem hagyták abba a csókolózást, a karózást és az összefonódást, mígnem a nap elenyészett. Allahra, az én szerencsétlenségem ennél könnyebb! A bátyám a legnagyobb király a királyok között, de ez a gyalázat őt sem kíméli. A felesége szerelmes a legmocskosabb rabszolgába. Ezek szerint senki sem kivétel.
A Drottninggatan a stockholmi belváros sétautcája. Az aszfaltját August Strindberg válogatott idézeteiből összeállított, nyolcszáz méter hosszú műalkotás díszíti.
Svéd-norvég határincidens
Militáns norvég nacionalisták, az elmúlt ősz folyamán elloptak egy részt Svédországból. A “165-B” jelzésű határkövet egyszerűen felemelték, és 96 méterrel beljebb vitték Svédországba, ezzel új határt húzva a két ország között.
A tetteseket minden bizonnyal azok között kellene keresni, akik továbbra sem ismerik el az 1645-es Brömsebro-i békét, és nem állnak el attól a követelésüktől, hogy Jämtland és Härjedalen tartományok “újraegyesüljenek” Norvégiával.
A változást útmunkások vették észre, akik töprengés nélkül nekiveselkedtek, és az eltulajdonított országrészt visszaszolgáltatták a jogos tulajdonosnak.
A magyar: "Mind a tíz ujjad megnyalod utána."
A holland: "Mintha egy angyalka pisilne a nyelvedre." (Alsof een engeltje op je tong pist.)
A koreai: "Azt sem veszed észre, ha valaki meghal melletted.
...az időseknek fenntartott ülésre telepedjek.
Csiszolják a jeget a befagyott stockholmi tavakon.
Utolsó kommentek