Tommy Myllymäki 2007-ben nyerte első fontos versenyét és az Év Svéd Szakácsa címet.
„Egy makacs, szívós, modern technikával dolgozó, ügyes kezű szakács, akinek az örömöt, harmóniát és szerelmet sugárzó fogásai kulináris magasságokba emelik a tenger gyümölcseit és a svéd sertéshúst. Mesteri és eredeti!” - szólt a zsűri ítélete.
Az alábbi interjú hét évvel ezelőtt jelent meg az egykori Gasztrofórumban.
- Édesanyád mellettem állt az eredményhirdetésnél. Tőle tudom, hogy négy éves korod óta érdekel a főzés, és azt is, hogy a flottánál szolgáltál, mint szakács. Igaz-e, hogy a hajón a szakács a parancsnok?
- Nem teljesen, de az étel minősége nagy hatással van a legénység hangulatára. Főleg ha már három hete nem láttak földet.
- Melyik TV-szakács befolyásolt a legjobban?
- Jamie Oliver. A lendülete, az egyszerűsége. Ahogy az ételről, a munkájáról beszél.
- Észrevettem, hogy a kakukkfű a kedvenc fűszered. Miért?
- Szeretem az ízét. Na meg azért is, mert kakukkfűvel nem lehet olyan könnyen túlfűszerezni az ételt, mint például a rozmaringgal.
- Ki lenne az álomvendéged?
- Madonna. Őt nemcsak a dalai, hanem az összetett személyisége miatt is tisztelem.
- Mi a véleményed a Ferran Adrià és Heston Blumental képviselte molekuláris gasztronómiáról?
- Nem az én műfajom. Én a saját nevemmel fémjelzett márkámat fogom kínálni.
- Mi a tanácsod az amatőr szakácsoknak?
- Csináld egyszerűen!
- Mivel tartod magad formában?
- Hetente 30 kilométert futok. Előfordul, hogy 60-at is. Mint például a Stockholm Maraton verseny előtt, amit eddig kétszer futottam végig.
- Hogyan képzeled el az életet 20 év múlva?
- Hm... Lássuk csak... Akkor negyvennyolc éves leszek. Ezt, mármint a szakácsmesterséget nem lehet 15-20 évnél többet művelni. A győzelem nélkül valószínű, hogy az ételiparban dolgoznék, például nyersanyag felvásárló szakértő lennék. De nyertem, és ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy megvalósítsam az elképzeléseimet. Azt, hogy éttermet nyissak, és a nevemmel fémjelzett ételt kínáljam a vendégeimnek.
Utolsó kommentek