Stockholm legfiatalabb múzeumának, az alig egy hónapja megnyílt Vikingaliv - Viking élet - múzeumnak témája és célja a nemzeti romantikától mentes "vikingimázs" bemutatása.
A vérszomjas,szarvakkal díszített sisakot viselő svéd viking legendás alakja a XIX. század elején alakult ki, mintegy gyógyírként Finnország elvesztésére, és a svéd nagyhatalom összezsugorodására.

A Történelmi múzeumtól kölcsönzött leletek között egy viking férfi életnagyságú bábuja áll. Kísértetiesen hasonlít egy volt évfolyamtársamra, Gyulára.
Gyulát az egykori viking főváros, Sigtuna temetőjében talált,1100 éves viking csontváz fogazatából vett minta DNS-éből ”reprodukálták”.
A vikingek portyáik során messze elmerészkedtek Skandináviából. A közfelfogás szerint csak a férfiak vettek részt az expedíciókban, a nők és a gyerekek otthon maradtak. Ezt illusztrálja a múzeum fő attrakciója a Ragnfrids saga – Ragnfrid meséje is.
A biztosító karok bekapcsolása után a látogató 963-ban találja magát.
Fény és sötétség, a makettek, a bábuk, a hangszórókból áradó zaj és zene keveréke, és a mesélő, Ragnfrid néni hangja a Vidám Park egykori Barlangvasútját juttatja eszembe.
Északon rossz idők járnak, ezért Ragnfrid férje, Harald vezetésével útnak ered egy viking expedíció, hogy rabszolgák eladásával járuljon hozzá a rezsiköltséghez.

A vikingeknek a Konstantinápolyba – viking nevén Miklagård - vezető rögös úton rablókkal gyűlik meg a bajuk, minek következtében rabszolgák nélkül érkeznek meg.

A kisemmizett vikingek jobb ajánlat híján beálltak zsoldosnak. (Ott nem kértek sem nyelvvizsgát sem diplomát.)
Hogy s hogy nem, a vikingek érdemeik mellé egy rakás ezüstre is szert tesznek.
Hazaérkezve nagy dáridót tartanak. Minden jó, ha a vége jó!

Itt a vége, fuss el véle!
Utolsó kommentek