Pepszi a szomszéd kutyája. Amíg a gazdi a kórházban volt, addig én ügyeltem rá. Kaptam mellé egy listát a kedvenc fogásairól. – Mire hazajön a kórházból, addigra a kutyája a körtét is meg fogja enni – nyugtattam a gazdit.
Pepszi morgás nélkül lemondott a közös ágyról, csak az étrendjében beállt változás miatt húzta a tömpe orrát. Nehezen szokott rá az áztatott kenyérhéjra. Ha megette, körtét kapott desszertként. Jó volt a körtetermés az idén.
A szokatlan étrend sokkját gyakori sétákkal enyhítettem. Egy-egy körültekintően kiválasztott helyen lekuporodott, és vigyorogva nézett rám: „Ezt most felszeded, és becsomagolod. Csak tudnám, mit csinálsz vele.”
Ballagtam a még meleg zacskóval a kezemben, közben meditáltam. Tényleg, mit mondok, ha leszáll egy UFO? „Mit bámul, nem tudja, hogy a Kutyák bolygóján van? Eddig a kutya őrzött minket, most rajtunk a sor.”
Egy hét múlva megjött a szomszéd, és átvette Pepszit.
Kapott melléje egy zacskó körtét.
Utolsó kommentek