Most hull a hó, de a múlt hétvégén gyönyörű idő volt.
A közeli kikötőben a hajókat készítették elő a nyári szezonra.
A csillogó-villogó vitorlások mellett akadtak jobb időket látott veteránok is.
Villanegyeden keresztül indultam haza.
"Erdő mellett nem jó lakni..." - már a kidőléssel fenyegető fák miatt sem.
A virágba borult udvarokban sorra fedeztem fel gyermekkorom kertjének a növényeit. Az örökzöld mahónia ott is a kerítés tövében nőtt - igaz, hogy azon belül. Az alig 3 x 10 méteres kertbe a gyöngyvirágtól a krizántémig több tucat növényt, köztük nemes rózsabokrokat ültetettek a szüleim.
Emlékszem arra, hogy a házunk déli oldalán japánbirs bokor nőtt.
El kellett jönnöm Skandináviába ahhoz, hogy ennek, a kora tavasszal virágzó növénynek megtudjam a nevét: bőrlevél (Bergenia cordifolia).
Már ezért megérte.
Utolsó kommentek