A svéd címer három, gúlába rakott sárga koronája Albrecht király uralkodásának idejéből származik. Nem volt eredeti ötlet, a lovagromantika aranykorában a tetőtől talpig galvanizált lovagokat azonosító, pajzsra festett címerekben sűrűn előfordult a három bibliai király hagyatéka, a három korona.
A svéd főurak 1364-ban ajánlották fel a koronát a német mecklenburg-i Albrechtnek. Öt évre rá, a falköpingi csatában a svéd ellenzék Margit Valdemarsdotter norvég-dán királynő hatékony támogatásával legyőzte Albrecht seregét, melynek maradéka Stockholm várfalai mögé barikádozta el magát.
A stockholmi polgárok vegyes érzelmekkel várták az ostromot. A németek bizalmatlanul tekintettek a Margit királynő seregeinek szurkoló svédekre. Hetven svéd polgárt hamis vádakkal letartóztattak, és a városfalakon kívül fekvő hodályba zártak, melyet még aznap éjszaka felgyújtottak.
Az ostromzár alatt a Keleti-tengeren közlekedő német hajók látták el a stockholmiakat eleséggel, vitaliákkal. (Innen ragadt rájuk a vitáliánus név). Albrecht parancsára a megtámadott és megcsáklyázott dán hajók rakományát elkobozták, és Rostock és Wismar kikötőjében elárverezték. A jövedelmező foglalkozást egy idő után más hajókra is kiterjesztették, és válogatás nélkül raboltak. A sikeres akciók hírére egyre többen csatlakoztak hozzájuk.
A vitaliánusok – vagy vitalie-testvérek – a svéd partok melletti Gotland szigetéről indultak fosztogató utjaikra. Vezérük a Vörös Ördögnek keresztelt hajó parancsnoka, a Wismari születésű Klaus Störtebeker volt. Amíg a dánok számára ő volt a megtestesült ördög, addig Hamburgban valóságos hősként ünnepelték. 1393-ban a vitalie testvérek flottája egészen a norvég Bergenig hajózott. Kifosztották a norvég kereskedők raktárait, majd – a Hansa kereskedőnegyedet kivéve – az egész várost felégették.
A helyzet tűrhetetlenné vált, Hamburg és Lübeck 1398-ban összefogott a dánokkal, és a Német lovagrend (Ordo equitum Teutonicorum) nagymestere, Konrad von Jungingen parancsnoksága alatt nyolcvannégy hajóból álló flottát indítottak a kereskedelmet megbénító kalózok ellen. A kalózok a vitorlaerdő láttán elmenekültek, és Margit királynő győztesként vonulhatott be Stockholmba.
A kedélyek megnyugodtak, és 1397-ben az északi országok képviselői a svédországi Kalmarban megszavazták a három királyi dinasztia egyesülését. A Keleti-tengerről kiüldözött kalózok áttették működésük színhelyét az Északi-tengerre, és a Fríz-szigetekről (Hollandia északnyugati tartománya) indulva dézsmálták a tengeri hajókat. Nem sokáig, mert 1400-ban bedőltek a Bunte Kuh nevű, állítólag arannyal és ékszerrel megrakott hajóról terjesztett álhíreknek. A Bunte Kuh azonban nem aranyat, hanem állig felfegyverzett katonákat szállított. A tőrbe csalt kalózokat vezérükkel az élen Hamburgba hurcolták, és egy borongós őszi napon lefejezték.
Albrecht koronáit a dánok is megkedvelték, és az 1613-as knäredi békekötés alkalmával megegyeztek a közös használatban.
Utolsó kommentek