
A képen Grönland egyik partszakaszának háromdimenziós „fatérképe” látható. A hordalékfából kifaragott fatérkép másolat, az 1800-as években készült eredetijét Grönland Nemzeti Múzeumában őrzik.

A képen Grönland egyik partszakaszának háromdimenziós „fatérképe” látható. A hordalékfából kifaragott fatérkép másolat, az 1800-as években készült eredetijét Grönland Nemzeti Múzeumában őrzik.


Olof a Feneketlen tóban úszik, amikor valaki vagy valami megmarkolja a családi ékszerét.

- Plusz kettő, vagy mínusz kettő? – hallja a kérdést a mélyből.

Én is! Én is!

Eb legyél a mancsodon, ha el akarsz igazodni az üzenetek között.
A stockholmi Gustav Adolf teret a Királyi palotával összekötő Norrbro - Északi híd - valamikor népszerű korzó volt.

A hídfőt díszítő bronzoroszlánok 1926-ban kerültek a helyükre. A szobrok másolatok, eredetijüket a Vatikáni Múzeumban őrzik. Egyesek szerint Babilonból származnak, mások szerint Egyiptomból.


A prototípus: Grillezett padlizsán tatár vászolyi sajtkrémen (A “Stand25” bisztró kínálatából)
Az előszoba felől matatás, majd egy hangos zutty törte meg a hajnali csendet. A postás dobta be az újságot
Elég egy pillantás vetnem a címlapra, hogy rájöjjek: az újság tizenötezer évvel ezelőtti példányát tartom a kezemben. Ha én ezt elmondom a sakk klubban!

Gunnar szerint akkoriban nem tudtak sem írni, sem olvasni. Mondom neki a viccet a székelyről és a koreairól, akiket a ki-tudja-hányadik Internacionálén egymás mellé ültettek.

A stockholmi Mood étterem- és üzletközpont klotyójában nem kell tájcsizva bűvölni a vízcsapot. Elvégre 2019-et írunk.

Az ebédszünetre meghirdetett köztéri - és ingyenes - jógázásnak a gyerekek körében volt sikere.

A csípős paprika magját Szegedről, a paradicsomét a közeli élelmiszerboltból szereztem be.
Írásaim között keresgélve bukkantam erre az 1997 februárjában kelt szösszenetre a svéd napi sajtóból ollózott hírekről.
Tapsvihar a paplan alatt
Doris Brooker, amerikai pszichológus a hálószobára is kiterjesztette azt az észrevételt, mely szerint az önbizalom szárnyakat ad. A férfiak jobb szeretőkké válnak, ha a partnerük tetszését nyilvánítja - például megtapsolja - az aktus után.


A sétahajók verte hullámokon ugráló jetskisek között akadnak igazi profik...




Hústál a bagolyvendéglőben

Bálványfa (Kőrisfára tippeltem.)
A "híres" mondat: “Dubito ergo cogito, cogito ergo sum, sum ergo Deus est". – Kételkedem, tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik.
René Descartes, alias Cartesius négy hónapi magántanárkodás után – Krisztina királynőt tanította filozófiára - 1650 telén halt meg Stockholmban. Katolikus temető híján az Adolf Fredrik templom kertjében, a közeli árvaház névtelen halottai közé hantolták el. Földi maradványait tizenhat év múlva szállították Franciaországba. Nem volt sima ügy, először a Ste Geneviève-du-Mont kápolnában talált ideiglenes nyugalomra, a Francia Forradalom alatt a Pantheonban, végül 1819-ben St Germain-des-Prés-ben. Itt vették észre, hogy hiányzik a tudós feje.

Mint utólag kiderült, az 1666-os évi költöztetéskor a filozófus feje már nem fért bele a számára rendelt rézkoporsóba, ezért (állítólag) egy Isaac Planström nevű lángész saját kezűleg oldotta meg a problémát. Másfél évszázad múlva Jöns Jacob Berzelius, a kor egyik legnagyobb tudósa rábukkant egy stockholmi árverésen az akkorra már elég rozoga állapotban levő koponyára. (Hiányoztak a fogak és az állcsont.) Berzelius a kalapdobozba csomagolt koponyával Párizsba utazott, és az újratemetésig a Trocadero téren levő Embertörténeti múzeumban (Musée de l’Homme) hagyta. Az idő malmai lassan őrölnek, tíz évvel ezelőtt a filozófus koponyáját még mindig a neandervölgyi és a cro-magnoni ősök koponyáinak társaságában lehetett megtekinteni.

Az Adolf Fredrik templomban Johan Tobias Sergel szobrász ólomból készült emlékműve őrzi a neves filozófus emlékét. Sergel a szobrot Gusztáv trónörökös – a későbbi III. Gusztáv király - kezdeményezésére ólomból készítette 1770-ben. A szárnyas őrangyal (genius) egyik kezével felemeli a földgömböt takaró leplet, a másik kezében tartott fáklya lángjával pedig „meghozza” a fényt.

A Stockholmtól 70 kilométerre fekvő Härkeberga templom falait és boltozatát a középkori Svédország legismertebb művésze Albert Målare - vagy, ahogy műveit aláírta, Albertus Pictor - festette ki valamikor az 1480-as években.
Utolsó kommentek