A stockholmi gazdapiacon szombatonként 10-15 óra között lehet friss árut vásárolni. A déli városrészben levő piac egy kis utca közepén, fasor árnyékában húzódik meg. A kétoldalt felállított pultok és bódék között ember ember hátán tolong.
A növényi és állati nyersanyagok mellett gyorsételt is lehet vásárolni. A bejáratnál heringhamburgert...
valamivel beljebb pedig sült kukoricát árulnak.
A répahegyek és céklakötések között mézet, kenyeret, vadból és struccból készült füstölt hústermékeket...
valamint friss bárányhúst lehet találni.
A jelenleg 14 városban működő svéd „A gazda saját piaca” honlapjából a következő derül ki:
A Svédországban közel tíz éve működő gazdapiacokat két alapszabály teszi egyedivé. Az első az, hogy a gazda csakis a saját maga termelte-tenyésztette terméket árusíthatja. A másik megszorítás az alacsony „élelmiszermérföldszám”, ami az adott élelem által megtett távolságot jelenti a termelési helytől a fogyasztás helyéig. Ez utóbbi a nagyon hosszú Svédországban 250 kilométer sugarú „közelséget” jelent.
A piacon található áruk garantáltan a lehető legfrissebbek, gyakran még aznap szedett, minimális távolságból odaszállított termékek. Egészséges, környezetbarát alternatívája a fél világot átutazott, permetezett és tartósított élelmiszernek. Köztes kéz híján, a nyereségen osztozik a termelő és a vásárló.
Ki árulhat? Akárki, aki a termékeit a közeli – 250 kilométeres sugarú körzetben – levő farmján saját maga termeli meg.
Üvegkaptár
Mit árulhat? Akármit, amit saját maga megtermel. Gyümölcsöt, bogyókat, zöldséget, gyümölcsízt, tojást, halat, húst, diót, tejterméket, mézet valamint készételeket.
A helyi specialitásokat forgalmazó, és ezzel a kulturális örökséget ápoló, a fogyasztó és a földműves-állattenyésztő találkozását megvalósító Farmers Market mozgalom Angliából és az USÁ-ból indult el. Az élelmiszerboltok, amelyek eleinte fenyegető konkurenciának tartották, időközben rájöttek a gazdapiacnak a választék növelésében, és a saját kereskedelmükre gyakorolt, stimuláló hatásában megnyilvánuló előnyeire.
Jó tudni azt is, hogy a közelben megtermelt – azaz a helyi javak - termékek előnybe részesítése ellenkezik az EU, azaz annak elődje a Közös Piac szabályaival. A szabad áruforgalomnak a tagállamok által elfogadott elve alapján, a felvásárlási versenytárgyalásnál nem engedélyezett a rövidebb szállítási távolság figyelembe vétele. (Erről bírósági döntés van a Bockhorn és Braunschweig ügyben.) Ez alól a döntés alól lehet - és van is - kivétel, amit az érintett ország maga kell kiharcoljon. Az olasz árufelvásárlások 30 százaléka például a gazdaságilag elmaradt dél-olasz régióknak van fenntartva.
A magyar kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről - és nehézségeiről - Eszternél olvastam, és Horasz hívta rá a figyelmem: ”Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek nem kerülhetnek be semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe. [..] Tűztérben sütött, kemencés kenyér piacon nem értékesíthető. [..] Nyers hús kistermelői értékesítése jelenleg a szarvasmarha, juh, kecske, disznó tekintetében tiltott. Sem a gazdaságából, sem piacon, vásáron, nem értékesítheti, boltba, vendéglátóknak nem adhatja el. (A levágott állat húsát, gazdaságában feldolgozva értékesítheti.) [..] Nyers tejet jelenleg kistermelő helyi (a településen lévő) boltba, vendéglátónak eladhat, de közétkeztetés céljára nem.”
Ennek ismeretében azzal a kéréssel kerestem meg a svéd illetékeseket – szám szerint öt e-mail levelet írtam - árulják el azt, hogy miért szabad Svédországban az, ami Magyarországon tilos. Választ a mai napig nem kaptam. Tegnap felhívtam a szövetség elnökét telefonon. A levelemre „nem emlékezett”. Alig egy éve van hivatalban, ezért egy kérdésemre sem tudott válaszolni.
U. I.
Az október 26-27-én Jönköpingben megrendezendő Elmia - 2009 vásár fő témája ”Tudásfórum és vásár a tápláléknemesítésről, a direkt eladásról és a földművelés-turizmusról” lesz. Ennek keretén belül szó esik majd az érvényben levő törvényekről és szabályzatokról is.
Utolsó kommentek