Öt-hat forrásból öszekombináltam egy receptet, és nekiálltam az első sósperecem elkészítésének. Leírom, hátha más is kedvet kap hozzá.
A nyersanyagok:
A tésztához: 500 g finomliszt (ami éppen otthon volt), 10g szárazélesztő, 1 tk cukor, 2 tk só, 250 ml langyos tej, 100 ml víz, 50 g puha vaj. A megkenéshez, hogy fényes legyen: 1 tojás sárgája + 3-4 kanál tejjel összekeverve. A sóval való pöttyözéshez: 3 ek liszt, 2 ek só, víz. A főzéshez: 1-2 teáskanál szódabikarbóna, és 2 liter víz.
Összekevertem a lisztet, a sót és a porélesztőt, meglocsoltam a langyos tejjel és a vízzel. Összegyúrtam a vajjal, és egy órán át kelesztettem. Íme az eredmény:
A kelt tésztát lisztezett asztalon téglalap alakúra formáztam. Hat részre osztottam, és nekiálltam a hurkasodrásnak.
A hurkák végei mindkét oldalon lelógtak a méteres munkaasztalról. Jobb lett volna tíz, sőt 12 részre osztani a tésztát.
A hurkákat negyedórát konyharuha alatt pihentettem, és csak utána álltam neki a perecformálásnak. Az első perecre hasonlító szörnyszülöttet belesüllyesztettem a forró szódabikarbónás lébe, amit időben odatettem főni.
Egy-egy félpercet főztem mindkét oldalán.
Az egyik forrásmunka szerint az (lúgos) előfőzés megindítja a cukrok és az aminosavak közötti reakciót, a perec szép barna lesz, anélkül, hogy kérgessé válna.
Nagy nehezen kiszedtem az ide-oda hajló pereceket a léből, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe raktam.
A forrázott pereceket bekentem a tej és a tojássárga emulziójával.
A pereceket 180 fokon 15 percig sütöttem. Közben egy sűrű liszt-só-víz szuszpenziót készítettem. A sárgásbarnára sült perecekre rácsorgattam a sós masszát, és három percre visszaraktam őket a sütőbe.
Ilyen lett az első "termés"...
... és ilyen a második.
Utolsó kommentek