Írásaim között keresgélve bukkantam erre az 1997 februárjában kelt szösszenetre a svéd napi sajtóból ollózott hírekről.
Tapsvihar a paplan alatt
Doris Brooker, amerikai pszichológus a hálószobára is kiterjesztette azt az észrevételt, mely szerint az önbizalom szárnyakat ad. A férfiak jobb szeretőkké válnak, ha a partnerük tetszését nyilvánítja - például megtapsolja - az aktus után.
A sétahajók verte hullámokon ugráló jetskisek között akadnak igazi profik...
Hústál a bagolyvendéglőben
Bálványfa (Kőrisfára tippeltem.)
A "híres" mondat: “Dubito ergo cogito, cogito ergo sum, sum ergo Deus est". – Kételkedem, tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik.
René Descartes, alias Cartesius négy hónapi magántanárkodás után – Krisztina királynőt tanította filozófiára - 1650 telén halt meg Stockholmban. Katolikus temető híján az Adolf Fredrik templom kertjében, a közeli árvaház névtelen halottai közé hantolták el. Földi maradványait tizenhat év múlva szállították Franciaországba. Nem volt sima ügy, először a Ste Geneviève-du-Mont kápolnában talált ideiglenes nyugalomra, a Francia Forradalom alatt a Pantheonban, végül 1819-ben St Germain-des-Prés-ben. Itt vették észre, hogy hiányzik a tudós feje.
Mint utólag kiderült, az 1666-os évi költöztetéskor a filozófus feje már nem fért bele a számára rendelt rézkoporsóba, ezért (állítólag) egy Isaac Planström nevű lángész saját kezűleg oldotta meg a problémát. Másfél évszázad múlva Jöns Jacob Berzelius, a kor egyik legnagyobb tudósa rábukkant egy stockholmi árverésen az akkorra már elég rozoga állapotban levő koponyára. (Hiányoztak a fogak és az állcsont.) Berzelius a kalapdobozba csomagolt koponyával Párizsba utazott, és az újratemetésig a Trocadero téren levő Embertörténeti múzeumban (Musée de l’Homme) hagyta. Az idő malmai lassan őrölnek, tíz évvel ezelőtt a filozófus koponyáját még mindig a neandervölgyi és a cro-magnoni ősök koponyáinak társaságában lehetett megtekinteni.
Az Adolf Fredrik templomban Johan Tobias Sergel szobrász ólomból készült emlékműve őrzi a neves filozófus emlékét. Sergel a szobrot Gusztáv trónörökös – a későbbi III. Gusztáv király - kezdeményezésére ólomból készítette 1770-ben. A szárnyas őrangyal (genius) egyik kezével felemeli a földgömböt takaró leplet, a másik kezében tartott fáklya lángjával pedig „meghozza” a fényt.
A Stockholmtól 70 kilométerre fekvő Härkeberga templom falait és boltozatát a középkori Svédország legismertebb művésze Albert Målare - vagy, ahogy műveit aláírta, Albertus Pictor - festette ki valamikor az 1480-as években.
Mandulás Magnum fagyi és... (klikk a "Továbbra")
Látomás Stockholmban
A stockholmi Vidám Park, azaz a Gröna Lund legújabb attrakciója a Snake, amit hosszas szemlélés után kígyó/sikló helyett "Vonaglónak" fordítok.
"Bioszén a klímáért"
A bioenergiával foglalkozó kutatókat és az ipari-mezőgazdasági szakembereket közös fedél alá gyűjtő svéd “SVEBIO” szervezet rendezésében nemzetközi konferenciát tartottak Stockholmban az üvegházhatással leginkább okolt, fölös széndioxid befogásáról és raktározásáról.
Tegnap beszökött a tavasz Stockholmba.
A. Információ öt nyelven - de vajon kinek?
Történelemlecke a Várkert Bazár klotyójában
Majbritt néni naphosszat a neccen lóg. Ha megakad, vagy bajba kerül, akkor felhív Skype-on. Tegnap ugyancsak rám hozta a frászt.
- Egy, a hangjából ítélve kedves fiatalember felhívott telefonon. Angolul mutatkozott be, az e-posta szolgáltatóm megbízásából keresett. Vírus került a rendszerbe, és ha nem intézkednek időben, akkor ki tudja - mert nem értettem pontosan - hogy mi történik. Szó szót követett, és rávett arra, hogy megadjam a titkos jelszavamat.
- Majbritt néni, nem tudja, hogy a jelszót SOHA… SENKINEK!?
"...ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja."
Az a tekintet!
Utolsó kommentek