Aki mosott szaros pelenkát, annak nem ismeretlen az újrahasznosítás fogalma. A világszerte propagált körforgásos gazdaságra történő áttérés érdekében szorgalmazott hulladékgazdálkodás minden csak nem „modernizációs” folyamat.
Arról a vékony pipereszappan maradékról jutott eszembe, amit kidobtam a szemétbe. Régen a maradékokat összegyűjtöttük. Egy tucat maradékból új szappan lett. Seszínű és formátlan, de a miénk. Minősége valahol a glicerinszappan és a rémes szagú kulcsszappan között volt. A kézzel kötött pulóvert Édesanyám lebontotta, a fonalat gombolyagba tekerte, és újat kötött belőle. A csuklómra húzott motringgal úgy nézhettem ki, mint aki belegabalyodott egy pókhálóba.
Édesapám a ritka kincsnek számító Wilkinson - de lehet, hogy Schick vagy Gillette – márkájú használt borotvapengét a tenyerén fente élesre. Amikor a mentol ízű Cristal tubusból nem lehetett már több fogkrémet kipréselni, akkor szétvágtuk, és a maradékot fogkefével letöröltük az ólomburkolat belsejéről. Édesanyám ilyenkor Tom Jonest (az énekest) idézte, akiben akkor tudatosodott a gazdagság, amikor nem kellett az utolsó cseppet kisajtolnia a tubusból.
Jó néhány évre rá a Kémiai Intézet fotólaborjában régi fényképeket találtam, amelyekre senki sem tartott igényt. Vétek lett volna kidobni, hiszen a fényképek fekete részei a fényérzékeny tulajdonságú ezüst-halogenidek (ezüst-klorid, ezüst-bromid, ezüst-jodid) bomlásából származó, fémes ezüstből állnak. A fotókat elégettem, a hamut salétromsavval kezeltem, a keletkezett ezüst nitrát oldatot leszűrtem, és forró homokfürdőn besűrítettem. A tömény oldatból kiváló, színtelen ezüst nitrát kristályokat vákuum alatt leszűrtem. A még nedves kristályokat alkohollal leöblítettem, hogy gyorsabban száradjanak.
A kristályokban gyönyörködtem, amikor a szemem sarkából megláttam az „Erlenmeyer” lombikban összegyűlt, salétromsavas oldat felszínén terjedő vörös gyűrűt.
- Nitrózus gázok! Az ezüst katalizátor! Meggyorsítja az alkohol és a salétromsav reakcióját. - Mindez a másodperc töredéke alatt futott át az agyamon. A másodperc hátralevő része alatt hasra vágtam magam. Amikor felpillantottam a szűrőberendezésnek nyoma nem volt. Az asztalt és a földet szilánkok fedték. A robbanástól kialudt a közeli Bunsen gázégő, a labor ablakánál álló kolléganő nylonharisnyája kilyukadt, és bokáig csúszott.
Becsületére legyen mondva segített eltakarítani a robbanás nyomait. A délutáni napsütésben vártunk a buszra, amikor rám nézett, és elkapta a nevetés. Miután kikacagta magát, tükröt vett elő a táskájából, és a kezembe nyomta.
Vajon mitől lettem egy csapásra „szeplős”?
Utolsó kommentek